eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Berlinben ledöntötték a dominót

Nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn a német fővárosban a berlini fal leomlásának 20. évfordulójáról. Az eseményen a többi között Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, Gordon Brown brit kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz államfő is részt vett.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki Barack Obama elnök képviseletében érkezett a német fővárosba, valamint Gordon Brown brit kormányfő, Nicolas Sárkozy francia köztársasági elnök, valamint Dmitrij Medvegyev orosz államfő lényegében csak statisztált ahhoz a felhőtlen örömünnephez, amelyet Angela Merkel kancellár kezdeményezésére a berlini fal leomlásának 20.évfordulójára rendeztek.

Noha az 1961 augusztusában épült és 1989-ig folyamatosan erősített falat teljesen csak hónapok múltán tüntették el, a hidegháború alighanem legdurvább szimbóluma lényegében 1989 november 9-én este vesztette el fenyegető voltát, amikor a volt NDK állampártjának egyik vezető tagja bejelentette, hogy az ország állampolgárai számára engedélyezik a szabad határátlépést.

A hír hallatára már az éjszakai órákban több mint 20 ezren lépték át a belnémet határt, a legtöbben a Borolmer utcát összekötő hídon - köztük volt az NDK-ban felnőtt Angela Merkel is, ezért szinte magától értetődött, hogy a hétfői ünnepségsorozat egyik fontos állomása az akkori határátlépés megismétlése volt.

Ezúttal már Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió állam- és pártvezetője, valamint Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás egyik alapítója, továbbá számos volt keletnémet rendszerbíráló kísérte el a zuhogó esőben a kancellárt, aki a legújabb kori német történelem legszebb napjának nevezte 1989 november 9-ét.

Hétfőn még a zord időjárás sem rettentette el a berlinieket, hogy minél nagyobb számban a helyszínen kövessék az ünnepségeket, amelyet a televízió élő adásban közvetített.

Az esti órákra maradt a fal jelképes ledöntése, ugyanis a Reichstag és a Potsdamer Platz között habgyantából készült több méter magas tömböket állítottak egymás mellé az egykori fal helyén, és ezeket Lech Walesa, valamint az akkor magyar miniszterelnök, Németh Miklós és a többi állam- és kormányfő jelenlétében dominószerűen ledöntötték.

Az ünnepségsorozatot késő éjszaka a Brandenburgi kapunál nagyszabású tűzijáték zárta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×