A Communications Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a Golf-áramlat pozíciójának hirtelen változása kulcsfontosságú indikátora a globális éghajlatot szabályozó „óceáni szállítószalag” állapotának. Az AMOC feladata, hogy a trópusokról meleg, sós vizet juttasson északra, többek között Európa partjaihoz, biztosítva ezzel a kontinens viszonylag enyhe éghajlatát.

Gyengülő áramlási rendszer

A mérési adatok azt mutatják, hogy az AMOC az 1950-es évek óta mintegy 15 százalékkal gyengült. A folyamat hátterében a globális felmelegedés áll: az óceánok melegedése és a grönlandi jégtakaró olvadásából származó édesvíz-beáramlás együttesen lassítja a keringést. A kutatók műholdas megfigyelései alapján a Golf-áramlat már az 1990-es évek eleje óta fokozatosan északabbra tolódik, különösen az Egyesült Államok keleti partvidékénél.

Kritikus elmozdulás és következmények

A számítógépes modellezések szerint az áramlat vándorlása két szakaszban valósulhat meg:

• Egy hosszabb folyamat során az áramlat körülbelül 133 kilométert csúszik északra.
• Ezt egy hirtelen, mindössze két év alatt lezajló további, több mint 200 kilométeres ugrás követheti.

Ez az összesen több mint 300 kilométeres vándorlás messze meghaladja az áramlat természetes ingadozását. A szakemberek hangsúlyozzák: a Golf-áramlat ilyen mértékű pozícióváltása azt jelezheti, hogy az AMOC elérte kritikus fordulópontját.

A rendszer esetleges összeomlása drasztikus következményekkel járna: Európa északi és nyugati területein jelentős lehűlés következne be, miközben a globális csapadékmintázatok és viharrendszerek teljesen átrendeződnének. Bár az összeomlás pontos időpontja még tudományos vita tárgya, a Golf-áramlat mozgása jelenleg a legmegbízhatóbb korai jelzőrendszer a folyamat nyomon követésére.