A Német Történeti Múzeum munkatársai egy új kiállítás összeállításakor 14 meghatározó történelmi pillanatot választottak ki, amelyeken keresztül bemutatják, milyen alternatív történelmi lehetőségek léteztek, amikor alakulhatott volna másképp is egy egész ország sorsa. A Járatlan utak, avagy történhetett volna másképp című kiállítás egy izgalmas gondolati kísérlet, ugyanakkor a továbbgondolást csak addig viszik el, ameddig azt még történelmi forrásokkal alá tudják támasztani.

A Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, főleg a politológusok szokták azt mondani, hogy nincs sok értelme foglalkozni a „mi lett volna, ha...” kezdetű kérdésekkel, ugyanakkor szerinte „nagy szerencse”, hogy a Német Történeti Múzeum ezt megtette helyettük. Úgy véli, ebből a kiállításból és ebből a kísérletből a politológia mint tudományág is nagyon sokat tanulhat.

Lakatos Júlia hangsúlyozta: a kiállítás ötletgazdái nem valamilyen alternatív történelmet vagy elképzelt forgatókönyvet vázoltak fel a német történelemről, hanem kiválasztottak 14 történelmi cezúrát, amikor alakulhattak volna akár másként is az események. Arról van szó, hogy

a létező, történészek által ismert különböző forgatókönyvek alapján bemutatják, milyen egyéb választási lehetőségei lettek volna a társadalomnak, a politikusoknak az adott pillanatban.

Megjegyezte: a kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy mindig voltak opciók, mindig többféle forgatókönyv közül választhattak azok, akik döntési pozícióban voltak. Ugyanakkor azt is bemutatják, hogy egy ország sorsa nagyon sok helyzetben esetleges, véletleneken múlik. Például egyáltalán nem mindegy, hogy egy merényletnél célt ér-e a golyó, és van-e halálos áldozata, mert a következmények akár évtizedekre meghatározhatják egy-egy ország sorsát.

A Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója elmondta: a kiállítás visszafelé halad az időben 1989-től 1848-ig, olyan történelmi fordulópontokat vizsgálva, mint a berlini fal felhúzása, az Adolf Hitler ellen elkövetett 1944-es merénylet vagy az első világháború kirobbanása. Kiemelte, hogy több ilyen esemény jelentősen befolyásolta a demokrácia irányát a német történelemben. „Minden ország történelmében vannak olyan pontok, amikor akár egy ember döntése, akár kollektív döntések révén eldől egy időre egy országnak a sorsa” – magyarázta Lakatos Júlia.

A megosztottság a magyarok történelemszemléletében is érzékelhető

Azt gondolja, a magyar történelemben is volt több olyan jelentős pillanat, amikor akár apróbb változtatásokkal vagy más úton haladva másképp alakulhatott volna hazánk sorsa. Ahogy a Német Történeti Múzeum munkatársai egészen 1848-ig mentek vissza, az az időszak a magyar történelemben is kiemelt fontosságú volt, és természetesen a magyar döntéshozók előtt is több választási lehetőség adódott az akkori kulcspillanatokban. Lakatos Júlia szerint már önmagában az is nagyon komoly problémákat vet fel, hogy mely pontokat emeljük ki a magyar történelemből, mivel

„sajnos csekély a társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, mert egész egyszerűen megosztottság van a történelemszemléletünkben is”.

A politológus hozzátette: az egyes történelmi traumáink közül nagyon megosztott az, hogy melyik bír nagyobb súllyal. Ez politikai hovatartozástól, vallási nézettől vagy társadalmi státusztól is függhet. „Ez a megosztottság megnehezíti, hogy azonnal tudjak mondani tíz olyan időpontot a magyar történelemből, amiben konszenzus van társadalmilag” – jegyezte meg Lakatos Júlia.

Ezzel együtt úgy véli, annak ellenére, hogy az utóbbi időben mintha egyesek átírnák, ki hogyan látja a rendszerváltás szerepét, az az időszak mégiscsak átmenet volt Magyarország történelmében a demokrácia felé. Lakatos Júlia szerint ez olyan pont, amiben alapvetően mégiscsak mind a mai napig egyetértés van a magyar társadalomban. Az viszont a politológus szerint megint csak „egy politikailag átszínezett, pártszimpátia vagy világkép által meghatározott kérdés”, hogy a rendszerváltást utólag ki hogyan értékeli a saját életére nézve.