Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.94
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Archaeological excavations, archaeologists work, dig up an ancient clay artifact with special tools in soil
Nyitókép: Mariana-Rusanovschi / Getty Images

Régészek olyan ősi múmiákat találtak, amik átírhatják az emberi történelmet

Az ausztrál és kínai kutatók által megtalált maradványok több ezer évvel megelőzhetik az eddig ismert legkorábbi konzervált testeket.

Egy ausztrál és kínai kutatók által frissen publikált tanulmányt, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában nagyjából 12 000-4000 évvel ezelőtt már alkalmazták a holttestek alacsony hőmérsékletű füstöléses szárítását, az egyes lelőhelyeken talált maradványok pedig jó eséllyel 14 000 évesek lehetnek – írja az Interesting Engineering cikke nyomán a hvg.hu.

A Proceedings of the National Academy Sciences című tudományos folyóiratban megjelent publikációból kiderül, hogy a régészek tucatnyi, a pre-neolitikum időszakából származó temetkezést vizsgáltak meg, amelyekben a holttesteket szorosan összegömbölyödve vagy guggolva helyezték el. A testeken sok esetben égés nyomai voltak láthatók, ami a kutatók szerint arra utal, hogy abban a korban a holttesteket nem frissen temették el, hanem az említett füstöléses módszerrel kiszárították.

A laboratóriumi vizsgálatok a csontokban olyan molekuláris változásokat tártak fel, amelyek összhangban vannak a viszonylag alacsony intenzitású hőnek való kitettséggel, mintsem a magas hőfokú égetéssel.

Az eddig ismert legrégebbi múmiákra Észak-Chilében bukkantak rá, és körülbelül 7000 évesek voltak, az ókori Egyiptomból pedig körülbelül 4500 évvel ezelőttről származnak a legrégebbi konzervált emberi maradványok.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője, Hsiao-chun Hung szerint három hónapot vehetett igénybe a mumifikálás folyamata, melynek során lassan, alacsony hőfokon kezelték az elhunyt testét. Ez jelentős hasonlóságot mutat az új-guineai Dani közösség egykori és még ma is fellelhető szokásához, amely során hasonló módon kezelik a holttesteket a temetési szertartás részeként.

Ha helytálló a leletek értelmezése, az azt jelenti, hogy a mesterséges mumifikáció több ezer évvel régebbi szokás, mint azt a dél-amerikai chinchorro múmiák és az egyiptomi balzsamozási hagyományok alapján eddig datálták.

A kutatók most azt próbálják meg kideríteni, hogy a füstöléses szárítás általánosan fordult-e elő a területen, valamint a holttestek pontos korát is igyekeznek meghatározni.

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×