Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Krizsán Sándor /Szoljon.hu

Mamutcsontba akadt a Tiszán egy csónakázó család

Jókora jégkorszaki csigolyacsont indul a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba, ahol tovább vizsgálgatják, a szakemberek pedig visszatérnek a helyszínre, ahol sokat ígér a folyó vízmélysége, illetve a rekordalacsony vízállás.

Kiváló állapotú, több tízezer éves mamutcsontra lelt a Tiszán csónakázva, Tiszaroff közelében egy család - írja Szoljon.hu. A nagy, fekete, jégkorszaki valamihez a rekordalacsony vízállás (283 cm) segítette hozzá a szerencsés kis csapatot.

A különleges lelet egy kifejlett, de még nem idős gyapjas mamuthoz tartozhatott.

A keresés nem volt persze teljesen tudattalan: Krizsán Sándor ősállatkutató évek óta figyelemmel kíséri a vízügyi adatok változását, és célzottan keresett olyan helyszínt, ahol a rekordalacsony víz fosszíliákat szabadíthat fel. Régóta vágyott egy ilyen fontos leletre, "vízitúrázni" feleségével és négy gyerekével érkezett; a sülyi strandtól gumicsónakkal mentek át a roffi partoldalra, ahol a folyó sodrása egy homokpadnál lelassult, a hordalék lerakódott. A csontdarab is.

A csontról kiderült, egy ereje teljében volt mamut 5. vagy 6. hátcsigolyája lehet.

A csont szélessége több mint 30 centiméter. A háti nyúlványból ugyan hiányzik egy 10-15 centiméteres rész, de így is lenyűgöző a mintegy 60 centiméter méretű csigolyacsont. A csigolyán különös vágásnyom is látható. Ez akár egy hajólapát okozta sérülés is lehet, de az sem zárható ki, hogy egy évezredekkel ezelőtti emberi eszköz hagyta rajta.

Magyarországon hetente akár száz mamutmaradvány is előkerül kavicsbányákból, de ezek gyakran fogak.

A jégkorszak idején a mamut elterjedt nagyemlős volt a Kárpát-medence területén. A Tisza ma is mert területén nyílt, füves puszták nyújtottak legelőt a mamutoknak.

A csont a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, de ott is tovább vizsgálják még, és a lelőhelyre is visszatérnek a szakemberek.

Krizsán Sándor a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban gyűjtött korábban jégkorszaki maradványokat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×