Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Krizsán Sándor /Szoljon.hu

Mamutcsontba akadt a Tiszán egy csónakázó család

Jókora jégkorszaki csigolyacsont indul a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba, ahol tovább vizsgálgatják, a szakemberek pedig visszatérnek a helyszínre, ahol sokat ígér a folyó vízmélysége, illetve a rekordalacsony vízállás.

Kiváló állapotú, több tízezer éves mamutcsontra lelt a Tiszán csónakázva, Tiszaroff közelében egy család - írja Szoljon.hu. A nagy, fekete, jégkorszaki valamihez a rekordalacsony vízállás (283 cm) segítette hozzá a szerencsés kis csapatot.

A különleges lelet egy kifejlett, de még nem idős gyapjas mamuthoz tartozhatott.

A keresés nem volt persze teljesen tudattalan: Krizsán Sándor ősállatkutató évek óta figyelemmel kíséri a vízügyi adatok változását, és célzottan keresett olyan helyszínt, ahol a rekordalacsony víz fosszíliákat szabadíthat fel. Régóta vágyott egy ilyen fontos leletre, "vízitúrázni" feleségével és négy gyerekével érkezett; a sülyi strandtól gumicsónakkal mentek át a roffi partoldalra, ahol a folyó sodrása egy homokpadnál lelassult, a hordalék lerakódott. A csontdarab is.

A csontról kiderült, egy ereje teljében volt mamut 5. vagy 6. hátcsigolyája lehet.

A csont szélessége több mint 30 centiméter. A háti nyúlványból ugyan hiányzik egy 10-15 centiméteres rész, de így is lenyűgöző a mintegy 60 centiméter méretű csigolyacsont. A csigolyán különös vágásnyom is látható. Ez akár egy hajólapát okozta sérülés is lehet, de az sem zárható ki, hogy egy évezredekkel ezelőtti emberi eszköz hagyta rajta.

Magyarországon hetente akár száz mamutmaradvány is előkerül kavicsbányákból, de ezek gyakran fogak.

A jégkorszak idején a mamut elterjedt nagyemlős volt a Kárpát-medence területén. A Tisza ma is mert területén nyílt, füves puszták nyújtottak legelőt a mamutoknak.

A csont a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, de ott is tovább vizsgálják még, és a lelőhelyre is visszatérnek a szakemberek.

Krizsán Sándor a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban gyűjtött korábban jégkorszaki maradványokat.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×