Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Memory lapses, forgetting things, degenerative disease. Brain problems. Parkinson and alzheimer desease. Mental health. Stroke, synapses and neurnons interaction. 3d render
Nyitókép: Naeblys/Getty Images

Izgalmas agykutatást ösztönzött a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek segítségével vizsgálták magyar kutatók a memóriarendszerek kölcsönhatásait. Eredményeik szerint a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak a tanulás során.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Max Planck Intézet kutatóinak tanulmánya szerint a korábbi elméletekkel szemben a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak, ugyanis ezek segítik az agyat abban, hogy folyamatosan tanuljon a világról - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

"Memóriánk nem csalhatatlan, sőt, néha olyan dolgokra is emlékszünk, melyeket nem tapasztalhattunk. A memóriakutatás szempontjából a memóriahibák egyik előnyös tulajdonsága, hogy rendszeresen ismétlődnek, ami lehetőséget ad a hibák mögött rejlő matematikai elvek feltárására. Ezen elvek ráadásul

azzal kecsegtetnek, hogy megértjük, miként eredményeznek hibákat az emlékezés különböző optimalizációs folyamatai".

Orbán Gergő, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a tübingeni Max Plack Intézetben és a tübingeni Eberhard Karls egyetemen dolgozó Nagy Dávid Gergellyel és Charley Wuval együttműködésben a Nature Reviews Psychology című folyóiratban megjelent tanulmányukban a gépi tanulás alapján tesznek javaslatot az emberi memóriarendszerek kölcsönhatásainak megértésére.

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek eszközt adnak ahhoz, hogy ne csupán dokumentálják a hibákat, hanem meg is értsék azok funkcióját, hogy milyen tanulási és információtömörítési elvek mentén keletkeznek. "Az információelmélet iránymutatást ad arra, mi az, amit érdemes megjegyeznünk, azaz mely információk tárolására érdemes erőforrást fordítanunk, és mit jobb inkább elfelejtenünk". A kutatók arra mutatnak rá, hogy az információelmélet alapján az agynak nem lenne "érdemes" a túl ritka vagy szokatlan élményeket megjegyeznie.

Ennek ellenére éppen ezek a meglepő élmények gyakran mély és gazdag nyomot hagynak a memóriában.

A matematikai megfontolások alapján a szerzők arra jutottak: ahhoz, hogy jól tudjunk tanulni, az agynak meg kell őriznie a meglepő, szokatlan élményeket. Ezek az élmények nem teljesen elképesztőek, de elég különlegesek ahhoz, hogy kilógjanak a hétköznapokból, és pont ezért segítenek abban, hogy jobban megértsük a világ működését.

"Míg általában tapasztalataink eltárolása azt segíti, hogy hatékonyabban tervezzünk, vagy jósoljunk meg eseményeket, a meglepő események memorizálásának szerepe elsősorban a tudásunk frissítése szempontjából kritikus, azaz azért, hogy a jövőben is hatékonyan tudjunk tervezni". A kutatók szerint a gépi tanulás nem csak abban segíti a kutatókat, hogy előre jelezzék, a memória mit jegyez meg és mit felejt el, de abban is iránymutatást ad, hogyan érdemes tanulni vagy tanítani: mikor érdemes ismételni és mikor kell továbbhaladni a következő kihívásra.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×