Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Memory lapses, forgetting things, degenerative disease. Brain problems. Parkinson and alzheimer desease. Mental health. Stroke, synapses and neurnons interaction. 3d render
Nyitókép: Naeblys/Getty Images

Izgalmas agykutatást ösztönzött a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek segítségével vizsgálták magyar kutatók a memóriarendszerek kölcsönhatásait. Eredményeik szerint a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak a tanulás során.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Max Planck Intézet kutatóinak tanulmánya szerint a korábbi elméletekkel szemben a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak, ugyanis ezek segítik az agyat abban, hogy folyamatosan tanuljon a világról - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

"Memóriánk nem csalhatatlan, sőt, néha olyan dolgokra is emlékszünk, melyeket nem tapasztalhattunk. A memóriakutatás szempontjából a memóriahibák egyik előnyös tulajdonsága, hogy rendszeresen ismétlődnek, ami lehetőséget ad a hibák mögött rejlő matematikai elvek feltárására. Ezen elvek ráadásul

azzal kecsegtetnek, hogy megértjük, miként eredményeznek hibákat az emlékezés különböző optimalizációs folyamatai".

Orbán Gergő, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a tübingeni Max Plack Intézetben és a tübingeni Eberhard Karls egyetemen dolgozó Nagy Dávid Gergellyel és Charley Wuval együttműködésben a Nature Reviews Psychology című folyóiratban megjelent tanulmányukban a gépi tanulás alapján tesznek javaslatot az emberi memóriarendszerek kölcsönhatásainak megértésére.

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek eszközt adnak ahhoz, hogy ne csupán dokumentálják a hibákat, hanem meg is értsék azok funkcióját, hogy milyen tanulási és információtömörítési elvek mentén keletkeznek. "Az információelmélet iránymutatást ad arra, mi az, amit érdemes megjegyeznünk, azaz mely információk tárolására érdemes erőforrást fordítanunk, és mit jobb inkább elfelejtenünk". A kutatók arra mutatnak rá, hogy az információelmélet alapján az agynak nem lenne "érdemes" a túl ritka vagy szokatlan élményeket megjegyeznie.

Ennek ellenére éppen ezek a meglepő élmények gyakran mély és gazdag nyomot hagynak a memóriában.

A matematikai megfontolások alapján a szerzők arra jutottak: ahhoz, hogy jól tudjunk tanulni, az agynak meg kell őriznie a meglepő, szokatlan élményeket. Ezek az élmények nem teljesen elképesztőek, de elég különlegesek ahhoz, hogy kilógjanak a hétköznapokból, és pont ezért segítenek abban, hogy jobban megértsük a világ működését.

"Míg általában tapasztalataink eltárolása azt segíti, hogy hatékonyabban tervezzünk, vagy jósoljunk meg eseményeket, a meglepő események memorizálásának szerepe elsősorban a tudásunk frissítése szempontjából kritikus, azaz azért, hogy a jövőben is hatékonyan tudjunk tervezni". A kutatók szerint a gépi tanulás nem csak abban segíti a kutatókat, hogy előre jelezzék, a memória mit jegyez meg és mit felejt el, de abban is iránymutatást ad, hogyan érdemes tanulni vagy tanítani: mikor érdemes ismételni és mikor kell továbbhaladni a következő kihívásra.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×