Címke: agykutatás (34 cikk)

Amerikai és kínai kutatók oldották meg az agydaganat-kezelés egyik hatalmas problémáját: sikerült átjuttatniuk gyógyszerüket a vér-agy gáton, így a készítmény rögtön meg is támadhatta a rákos szöveteket.

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Vannak, akik nem tudják „időben” abbahagyni az evést – erre találhatott magyarázatot egy kutatócsoport az agyműködést vizsgálva.

Kutatók olyan új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét. Ez a megközelítés eltér a most fő irányvonalnak számító, a toxikus fehérjék felhalmozódását meggátolni kívánó módszerektől, és ígéretesnek tűnik a memóriavesztés visszafordításában.

A képeken nagyon látványos, ám annál károsabb az agyban zajló folyamat. Viszont az eddigieknél sokkal korábban megjelennek a jelei.

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A Katona István vezette kutatócsoport által azonosított ABHD4 nevű fehérje segítségével az epilepszia és az agydaganatok kialakulását is megérthetjük.

Kutyák és emberek vizuálisinformáció-feldolgozását vizsgálták közös kísérletükben magyar és mexikói tudósok. Kiderült, hogy a két fajnál nem ugyanazok a képek hozzák működésbe ugyanazt az agyi területet, hanem a fajtársak látványa, tehát amikor kutya kutyát, ember pedig embert lát. Korábban úgy gondolták, a kutyák a kutyaarcokra érzékenyek, de az új tapasztalatok szerint a fajtársra van megkülönböztetett érzékenységük, az embernél viszont az arc- és nem a fajtárs-preferencia az elsődleges.

Egyre jobban ismerik a tudósok az agy működését, de ezzel egyre bonyolultabb összefüggésekre is bukkannak.

Egy új, az agysérülést érzékelő kommunikációs útvonalat fedeztek fel az agyban magyar tudósok. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja egyrészt új tudománytémát indított útnak az agyi immunfolyamatok vizsgálatával, másrészt a további kutatások új terápiák kidolgozásához vezethetnek a stroke és más idegrendszeri eredetű betegségeknél.

Magyar kutatók felfedeztek egy sejtcsoportot az agyban, amely a negatív tapasztalatok feldolgozásában játszik jelentős szerepet. A későbbiekben ez a akár a depresszió kezelésében is fontos lehet – mondta el az InfoRádiónak a kutatást vezető Nyiri Gábor.

Az emlékezésért és egyben a felejtésért is felelős új idegpályát fedeztek fel magyar kutatók. Az alapkutatás eredményeit a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelentették meg - ide évek óta nem kerültek be magyarok. Emlékek, érzelmek, felejtés - Nyiri Gábor kutatásvezetőt kérdeztük.

Több év után újra magyar eredmény a Science-ben: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredményét a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Amerikai kutatók a férfiak és a nők agyát hasonlították össze.

Egy most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Az MTA kutatóinak, Acsády Lászlónak, Mátyás Ferencnek és munkatársaiknak az eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A felfedezést leíró cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel az agy és a koponya között. A járatokon azon immunsejtek közlekednek, melyek az agy szöveti károsodásaira adnak reakciót. 

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek.

Egy új, magyar kutatók közreműködésével végzett kutatás segítségével könnyebben leszokhatunk a dohányzásról, hatékonyabban tanulhatunk és számos pszichiátriai betegséget gyógyíthatunk – adta hírül a 24.hu.