Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Unsplash

Egy új eljárás vizeletből állít elő betont

A német kutatók által kifejlesztett technológia vizelet felhasználásával készít biobetont, ami a jövőben fenntartható építőanyagként szolgálhat.

Vizeletet alakítottak át biobetonná német tudósok egy olyan projekt keretein belül, melynek célja a fenntartható építkezések támogatása - írja az Interesting Engineering cikke nyomán a hvg.hu.

A Lucio Blandini által vezetett kutatócsapat a mikrobiális biomineralizáció nevű biotechnológiai folyamatot alkalmazta, melynek során a baktériumok a vizeletben lévő karbamidot kalcium-karbonát kristályokká alakítják.

Az npj Materials Sustainability tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint az eljárással nyert nagy méretű kristályok összekötik a homokszemcséket,

az eredmény pedig egy stabil biobeton lesz, ami tulajdonságaiban a természetes homokkőre hasonlít.

A SimBioZe projekt tudósai úgy vélik, a vizelet egy bőséges, ám kihasználatlan erőforrás, ezért vizsgálták meg az alkalmazhatóságát a biomineralizáció terén, a klasszikus betongyártás fenntartható alternatívájaként. a megvalósíthatósági tanulmányból az is kiderült, hogy a jövőben akár életképes is lehet a technológia.

A beton a világ egyik legelterjedtebb építőanyaga, viszont a gyártása rendkívül környezetkárosító, nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mivel az energiaigénye jelentős: a mészkövet körülbelül 1450 Celsius-fokos hőmérsékletre kell melegíteni hozzá.

Emiatt számos kutatás zajlik a területen, hogy találjanak valamilyen fenntarthatóbb alternatívát.

Maiia Smirnova, a vizsgálatok egyik résztvevője, a Institute for Lightweight Structures and Conceptual Design (ILEK) kutatója elmondta: baktériumokat tartalmazó port kevernek össze homokkal, majd ezt az elegyet formába helyezik, és három napon keresztül kalciummal dúsított vizelettel locsolják, automatizált folyamat révén.

Az eredményül kapott, természetes kőhöz hasonló biobeton szilárdságát is megmérték már a kutatók: nyomószilárdságára 50 megapascal volt. Az anyag stabilitása azonban számos tényező függvénye, és még sokat kell dolgozni a megoldáson, hogy élesben is alkalmazható legyen ilyen beton az építkezéseknél. Ám ha sikerül, egy lényegesen alacsonyabb energiaigényű beton lesz a végeredmény.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×