A jeles napnak már Magyarországon is három évtizedes múltja van, évről évre több ezer érdeklődő pillanthat távcsőbe, hála a nyilvános távcsöves bemutatóknak.

A csillagászat napja mozgó ünnep, amely a holdfázishoz igazodik, az április közepe és május közepe között bekövetkező első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Ezen a szombat estén a Holdat „sovány félholdként” láthatjuk (az első negyed egy nappal később, május 4-én lesz), kísérőnkön kívül kora este, napnyugta után a Jupiter lesz az este másik érdekessége.

A Marsot is távcsővégre kaphatjuk, nagyon könnyű rátalálni, hiszen 2 fokra (4 holdátmérőnyire) lesz látható a Hold mellett. Érdekesség, hogy a Mars az M44 (Preasepe, Jászol) nyílthalmaz közelében látható, amit kisebb távcsővel és látcsővel érdemes megfigyelni. A kitartóbbak a tavaszi égbolt egyéb látványosságaiban is gyönyörködhetnek (kettőscsillagok, galaxisok, nyílthalmazok) – olvasható.

Az egyesület az érdeklődők figyelmébe ajánja Csillagkeresők – közösségi tudomány elnevezésű programkukat is, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin Könytárral közösen hirdettek meg május 3-ára és 10-ére.

A hétvége bizonytalan időjárása miatt több helyszínen is egy nappal korábban, május 2-án tartják meg a távcsöves bemutatókat.

További információk a csillagászat napjáról, és a május folyamán megfigyelhető érdekesebb égi jelenségekről a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján találhatók – zárul a közlemény.