Az észak-izraeli Megiddóban olyan kerámiaedényeket tártak fel, amelyek katonai jelenlétre utalnak, és megerősítik a Júdában uralkodó Jósíjáhú király és az egyiptomi Nekó fáraó közötti csatát, amelyet a bibliai Góg és Magóg harcával azonosítanak.
Az "Armageddon" lelőhelyen feltárt cserepek bizonyítékul szolgálhatnak az i. e. VII. században a térségben lezajlott csatára, ugyanis azok alapján az egyiptomi katonák valóban a Bibliában megjelölt helyen jártak éppen a Bibliában meghatározott időszakban. A Meggidó melletti dombokon vívott csata a har (héberül hegy, domb) és a Meggidó helységnév egybemosásával vált Armagedonná számos nyelven.
At the ancient site of Megiddo in northern Israel—yes, that Megiddo, the one Revelation calls Armageddon—archaeologists believe they’ve found fresh evidence of a battle the Bible has told us about for over 2,600 years.https://t.co/WIULNoP3Pm
— CharismaMag (@charismamag) April 2, 2025
"Az ő napjaiban vonult fel Fáraó Nekó Egyiptom királya Assúr királya ellen az Eufrátesz folyamhoz; és ellenébe ment Jósíjáhú király, de megölte őt Megiddóban, amint meglátta őt. Elszállították őt szolgái holtan Megiddóból, Jeruzsálembe vitték és eltemették sírjában. Erre vette az ország népe Jehóácházt, Jósíjáhú fiát, fölmenték és királlyá tették őt atyja helyébe" - áll a Királyok második könyvében a Bibliában. "De Jósijáhú el nem fordította arcát tőle, hanem vele harcolni igyekezett, s nem hallgatott Nekónak Isten szájából való szavaira s jött harcolni Megiddó síkságában" - írja a Krónikák második könyve.
"A helyet egyiptomi erődítménnyé változtatták az időszámításunk előtti VII. század végén, s ezt már régóta gyanították, főként a Királyok könyvében található bibliai szöveg alapján" - mondta a lapnak Aszaf Kleiman, a kérdés szakértője. "Megiddo az egyetlen helyszín Izraelben és a szomszédos országokban, amelyet a Biblia és az ókori Közel-Kelet minden nagy feljegyzése megemlít" - hangsúlyozta az ásatásokat vezető Jiszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régész professzora az i.e. 609-ben történt esemény korabeli jelentőségét.
Megiddo, an impressive site in the Lower Galilee region of northern Israel??? pic.twitter.com/z70mbBXyw1
— Ebeny Mary Thomas (@ebeny777) April 2, 2025
A Biblia szerint amikor az istenfélő Jósíjáhú király trónra emelkedett, több évszázados bálványimádás és bűnös életvitel után visszavezette Izrael népét az igaz útra. Erőfeszítései azonban nem csillapították le Isten haragját, és Nekó egyiptomi fáraó megölte, amikor az asszírok ellen vonulva szembeszállt vele Megiddóban. Egy évszázaddal korábban az asszírok lerombolták Izrael földjének két részre szakadt északi királyságát, Izraelt, noha ekkor még a déli Júda fennmaradt egészen az i. e. 597-es babiloni fogságig.
Az egyiptomi cserepek mellett jelentős mennyiségű Kelet-Görögországból származó edénymaradványt is feltártak, amelyek a tudományos kormeghatározás alapján i.e. 630 és 610 között kerülhettek Megiddóba, ami görög zsoldosok jelenlétére utalhat, akik Jósíjáhú ellen harcoltak . "Görög és asszír forrásokból is tudunk ilyen zsoldosokról az akkori Egyiptom szolgálatában" - hangsúlyozta Finkelstein.
"A Bibliában számos nyom jelzi a nyugat-anatóliai Lüdia részvételét Jósíjáhú meggyilkolásában. Az egyik Góg története; sok tudós szerint Góg Gygeszre, Lüdia királyára utal, aki az asszírok szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi seregbe" - tette hozzá.
A battle between the Israelites and the Egyptians at Megiddo in the 7th century was said to foreshadow the Battle of Armageddon, as referenced in the Book of Revelation. A new analysis of pottery fragments recovered at Megiddo confirm the Egyptian military occupied the city at… pic.twitter.com/T6Uj6HcF9a
— Ancient Origins (@ancientorigins) March 21, 2025
Az Ószövetségben Ezékiel könyvében szerepel Góg. "S történni fog azon a napon, amely napon Góg majd eljön Izrael földjére, hogy ezt mondja az Úr Isten: Haragomban fel fog lobbanni bosszúságom". Az Újszövetségben Gógot és Magógot a Sátán szövetségeseiként írják le az Isten elleni harcban az idők végén, amikor legyőzik a Sátánt. A Jelenések könyve szerint "mikor eltelik az ezer esztendő, a sátán kiszabadul börtönéből és megindul, hogy félrevezesse a föld négy sarkán lakó nemzeteket, Gógot és Magógot, és harcra gyűjtse őket. Számuk annyi, mint a tenger fövenye. Fölvonulnak a föld minden táján, körülzárják a szentek táborát és a szeretett várost. De tűz csap le Istentől az égből és megemészti őket".
Armageddon helyszíne nem véletlen a döntő ütközetre. "Talán az volt a mögöttes teológiai gondolat, hogy Dávid leszármazásának megváltója visszatér arra a helyre, ahol az utolsó és legigazságosabb Dávid-házi király, Jósíjáhú meghalt" - vélekedik Finkelstein. Megiddót a XX. század eleje óta négy expedíció is feltárta, de a korábbi technológiákkal és kormeghatározásokkal nem juthattak el a jelenlegi következtetésekhez, és új területeket is találtak az újonnan kutatók. "A jelenlegi, 2016-ban indított feltárások az asszír korszak háborítatlan maradványaira leltek nagyon közel a helyszín közigazgatási negyedéhez" - hangsúlyozta Kleiman.
Archaeologists believe they have uncovered evidence of an ancient biblical battle, all thanks to a few broken fragments found in a curious location.
— Moe Osman (@MR_Osman) April 2, 2025
The artifacts, which mostly consist of Egyptian pottery, were found during a recent excavation of the ancient city of Megiddo in… pic.twitter.com/aRo5EqpD0t
Az X területként meghatározott ásatásokon egy i. e. VII. századból származó épületre bukkantak, amikor a Jósíjáhú és Nekó közötti csata is történt. A cserépmaradványokban gazdag házban több szoba és egy nyitott udvar volt. A többi között találtak egy júdai főzőedényt, melyet a Jeruzsálemhez közeli Moca agyagjából formáltak. Emellett több mint száz, durván megmunkált egyiptomi kerámiadarabra leltek.
"Másmilyen az alakjuk, és a készítésükhöz felhasznált szalma miatt egyiptomi eredetre gyanakodtunk, s ezt a tudományos elemzések igazolták. A Levante vidéken, vagyis a Földközi-tenger partjainál még sehol sem találtak ilyen jelentős mennyiségben tálaláshoz, főzéshez és tároláshoz használt edényeket, melyek ráadásul dísztelenek és rosszul égetettek voltak, s ennek alapján nem jutottak el a városok piacaira, a kereskedelembe" - vélekedtek a régészek.
"Mivel a feltárt épületben bőséges bizonyítékok vannak az efféle cserepekre, és mivel a helyi lakosság valószínűleg nem döntött úgy hirtelen, hogy durva cserepeket hozat magának Egyiptomból, azt feltételeztük, hogy egy külföldi csoporttal van dolgunk, talán egy egyiptomi helyőrség részével, amely az asszírok visszavonulása után átvette Megiddót" - mondta Kleiman Megiddó várának az északi Izrael királyságának bukása, s az egyiptomi győzelem utáni sorsát felvázolva.






