Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Icebergs floating in Jokulsarlon glacier lake at sunset.South Iceland.
Nyitókép: MLiberra/Getty Images

Nyugtalanító bejelentést tett a NASA – videó

Világszerte több mint 2,5 millió négyzetkilométerrel csökkent a tengeri jégtakaró február közepére a 2010 előtti átlaghoz képest – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC).

A tudósok közleménye szerint a bolygón található tengeri jég teljes kiterjedése a mérések kezdete óta idén volt a legkisebb.

A sarkvidéki tengereken az utóbbi években kevesebb új jég képződött télen, és zsugorodott a több év alatt felhalmozódott jég mennyisége is. Az évtizedek óta megfigyelt csökkenő tendencia az idei télen is folytatódott – közölte a NASA és az NSIDC.

Az Északi-sarkvidék téli tengeri jégtakarójának nagysága március 22-én, amikor a mérések szerint elérte éves csúcspontját, negatív rekordot állított fel: kiterjedése 14,33 millió négyzetkilométer volt, a mérések 47 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebb. Az NSIDC szerint ez mintegy 80 ezer négyzetkilométerrel kisebb a korábbi, 2017-es legalacsonyabb értéknél.

Eközben az Antarktiszon a nyári jég március 1-jén 1,98 millió négyzetkilométerre zsugorodott, ami a mérések kezdete óta a második legalacsonyabb érték.

A jövő nyári szezon kevesebb jéggel indul – mondta el Ninette Boisvert, a NASA jégkutatója, hozzáfűzve, hogy „ez nem sok jót ígér a jövőre nézve”.

Walt Meier, az NSIDC vezető kutatója a felmelegedéssel magyarázta a jégtakaró zsugorodását.

„A tengeri jég eltűnése különösen aggasztó történet, mert ez valóban olyan korai riasztórendszer, amely egy sor nehezen észrevehető változásra figyelmeztet” – emelte ki Jennifer Francis, a Cape Cod-i Woodwell Klímakutató Központ tudósa.

A kutatók szerint az Északi-sarkvidéken tapasztalható felmelegedés hatással van a bolygó más térségeinek időjárására is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×