Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Orvos figyeli egy koronavírusos beteg lélegeztetését  a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Új kutatás: rossz hírt kaptak, akiknél súlyos betegséget okozott a Covid

Akiket kórházban is kezeltek, azok körében magasabb a halálozás és a krónikus betegségek kialakulásának a veszélye is.

Egy új francia kutatás szerint a Covid-19 vírus miatt korábban kórházba került betegek a gyógyulás után akár két és fél évvel is fokozott kockázatnak vannak kitéve különböző szervi megbetegedések és a halálozás tekintetében – írja a Portfolio.

Az Infectious Diseases folyóiratban ma közzétett tanulmány, eredményei azt bizonyítják, hogy a gyógyulást követően is folyamatos egészségügyi ellátás és megfigyelés szükségességét azoknál, akik Covid-19 fertőzés miatt korábban kórházi ellátásra szorultak.

A kutatók nagyjából 64 ezer olyan felnőtt esetét elemezték, akiket 2020 januárja és augusztusa között a koronavírus-járvány miatt miatt kórházban kezeltek. A betegeket összehasonlították 320 ezer olyan hasonló korú, nemű és lakhelyű személy adataival, akik nem kerültek kórházba a betegség miatt.

A kutatók 30 hónapon át követték a résztvevőket, és az eredmények azt mutatták, hogy a súlyos koronavírus-fertőzésen átesett betegek magasabb halálozási arányt mutattak (100 ezer főből 5218 fő évente) a kontrollcsoporthoz képest (100 ezer főből 4013 fő évente). Emellett ugyanezen csoportba tartozók gyakrabban kerültek kórházba neurológiai, pszichiátriai, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémák miatt.

Bár a többletkockázatok az első hat hónap után minden vizsgált területen csökkentek, a neurológiai és légzőszervi rendellenességek, a krónikus veseelégtelenség és a cukorbetegség esetében még 30 hónap után is magasabbak maradtak. A nemek között nem volt különbség a kórházi újrafelvétel kockázatában, kivéve a pszichiátriai eseteket, ahol a nőknél magasabb volt az arány.

A kutatók megjegyzik, hogy az eredmények nem feltétlenül vonatkoztathatók a későbbi vírusvariánsokra, mivel a vizsgálat a 2020 elején fertőzött betegekre összpontosított.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×