Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával folyó kutatások eredményeiről számolnak be a szakemberek.

Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa arról az elemzésről is beszél majd amelyben a járványidőszak változásait vizsgálták Európában és Ázsiában, külön hangsúlyt fektetve a kormányzati intézkedések és a komplex társadalomföldrajzi viszonyok hatására.

A járványintézkedések következtében bizonyos ember okozta környezetszennyezések csökkentek, így a levegőminőség javult.

Varga Györgyék nagyszabású kutatásuk során először az Európai Unió 27 tagállamát elemezték nemzeti, régiós és nagyvárosi szinten, elsősorban a nitrogén-dioxid (NO2) szintjének 2019 és 2021 közti változását vizsgálva, összevetve a méréseket részletes műholdas és globális természeti, illetve társadalomföldrajzi adatbázisok számaival.

A nitrogén-oxidok részben a lakossági fűtésből és főként a gépjárműhasználatból származnak. Ezért a kutatók úgy találták, hogy az EU-ban országos léptékben a NO2-szint 2019–2020-ban átlagosan 10 százalékkal csökkent, míg 2020–2021-ben átlagosan 11,4%-kal nőtt. E változások oka és iránya egyértelmű, azonban nagyságrendje földrajzi térségenként jelentősen eltért egymástól. A visszapattanás főleg 2021-ben történt.

Azt tudják, hogy nem igazán tudják

Az intézkedések szigorúságának vizsgálatakor azonban nem találtak olyan összefüggést, ami megmutatta volna, hogy az egyes térségekben mennyire köthető ténylegesen a szigorúsághoz a kibocsátás csökkenése. Volt, hogy teljesen ellentétes módon alakultak a számok:

egyes régiókban a szigorú korlátozások ellenére sem csökkent drasztikusan a nitrogén-oxid-kibocsátás, máshol pedig enyhébb korlátozások mellett nagyobb mértékben csökkent.

Az intézkedések szigorúságának objektív mérőszámai tehát nem mutattak szoros korrelációt a kibocsátásváltozások mértékével.

Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására sokkal részletesebb, meteorológiai elemzést is tartalmazó vizsgálatra lenne szükség a jövőben, hiszen olyan rövid időszakokat kell összehasonlítani, amelyeket számos meteorológiai tényező befolyásolhat.