Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint minden második magyar fiatal használta már a ChatGPT-t vagy hasonló alkalmazást, ugyanakkor a mesterséges intelligenciával szembeni félelem nőtt a 15-29 éves korosztály körében.

A kutatóintézet munkatársai idén januárban összesen ezer magyar fiatalt kérdeztek meg reprezentatív mintaválasztást alkalmazva. A felmérést online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal végezték. Az Ifjúságkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a 15-29 éves korosztály mekkora arányban és milyen gyakorisággal használja azokat az AI-eszközöket, amelyek az elmúlt egy-két évben váltak igazán népszerűvé – főleg a média hatására.

A kutatás a ChatGPT és más hasonló generatív nyelvi modellek iránti érdeklődést vizsgálta. Székely Levente közölte: a felmérés alapján a magyar fiatalok több mint fele érzi a mesterséges intelligencia hatását a mindennapi életében és használta már a ChatGPT-t vagy más hasonló alkalmazást,

minden tizedikük pedig rendszeresen alkalmazza.

Hozzátette: azért gondolták szükségesnek és fontosnak a kutatás elvégzését, mert „nagyon komoly felfutása” van a ChatGPT-nek és más hasonló nyelvi modelleknek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy korábbi felméréseik eredményei is alátámasztották, hogy a fiatalok körében is megnövekedtek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek. A mostani kutatásban éppen ezért annak is utánajárt az Ifjúságkutató Intézet, hogy milyen személyes tapasztalatai vannak az ilyen eszközöket használó fiataloknak a felmerülő aggályokkal kapcsolatban. A többség azt válaszolta, hogy érzi a mindennapjaiban a mesterséges intelligencia hatását. „Ez is azt bizonyítja, hogy van egy jól meghatározható csoport, amely folyamatosan használja az AI-eszközöket” – fogalmazott Székely Levente.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg négy-öt évvel ezelőtt még csak a fiatalok mintegy egynegyede tartott a mesterséges intelligencia vezérelte technológiáktól és azok hatásától, addig a tavalyi kutatásuk szerint szignifikánsan nőtt az általános félelem az AI-eszközökkel szemben, és már

a 15-29 éves korosztály egyharmada fogalmazott meg kételyeket az egyes nyelvi modellekkel kapcsolatban.

Ugyanilyen aggodalmat fejeztek ki amiatt is, hogy a jövőben akár több munkaterületen is átvehetik az emberek helyét a robotok.

Székely Levente hozzátette: kutatásukból kiderült az is, hogy a többség inkább hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, de nem kis számban voltak olyan válaszadók is, akik károsnak vélik az ilyen eszközök használatát és hatását. A kutatás szerint azok tartják pozitívabbnak a mesterséges intelligenciát, akik gyakrabban használják a ChatGPT-t vagy a hozzá hasonló alkalmazásokat.

A válaszadók megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a mesterséges intelligencia feletti emberi kontroll megmarad-e vagy sem.

A fiatalok több mint fele bízik abban, hogy az emberek továbbra is meg tudják őrizni az irányítást az AI felett,

igaz a nők némileg szkeptikusabbak. A megkérdezett nők többsége, míg a férfiaknak csupán a 37 százaléka tart attól, hogy az emberiség elveszítheti a kontrollt a mesterséges intelligencia felett.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása arra is rámutat, hogy jelentős információs zaj kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. A kutatás során megkérdezett fiatalok 60 százaléka gondolta úgy, hogy túl sokat beszélnek az AI-ról, ami a fejlesztői és felhasználói etikai kérdések, valamint a szabályozói kihívások mellett a mesterséges intelligencia témájában megszólalók felelősségére is utal.