Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Az ukrán katonai hírszerzés egyik tagja egy An–196-os Liutyi (Haragos) típusú, egyszer használatos támadó drónt készít elõ az orosz erõk elleni bevetésre, egy nem nyilvános ukrajnai helyszínen 2026. május 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Szisztematikus pusztításba kezdtek az orosz fegyveres erők

Az orosz fegyveres erők szisztematikus csapásokat mérnek az ukrán katonai infrastruktúrára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak kedden Moszkvában. Közben az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy tíz kijevi hadiüzemet ért csapás az éjjel.

„Szisztematikus csapásokat mérnek (az orosz fegyveres erők) a kijevi rezsim katonai infrastruktúrájára. Kijevre és más városokra, amint ezt a közelmúltban az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban is közölte” – mondta Peszkov.

Az orosz elnök sajtótitkára, kitérve az előzményekre, rámutatott, hogy az ukrán drónok által megtámadott sztarobilszki pedagógiai szakközépiskola soha nem volt katonai vagy katonai jellegű létesítmény, aminek Kijev tudatában volt.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin elnök hétfő este kijelentette, hogy a konfliktus új szintre lépett, a Kreml szóvivője így nyilatkozott: „ha a kijevi rezsim tudatosan hajt végre ilyen embertelen, az emberiesség határain túllépő terrorcselekményeket a békés lakosság, a gyermekek ellen, az már egy teljesen más paradigmát jelent”.

Az ukrajnai konfliktus lehetséges lezárásának időpontjával kapcsolatban azt mondta: a háború „még a nap végéig befejeződhet”, ehhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek parancsot kell adnia fegyveres erőinek, hogy hagyják el az Oroszországhoz csatolt régiók területét. Megismételte, hogy Moszkva továbbra is nyitott az ukrán féllel folytatandó béketárgyalásokra, és inkább békés úton érné el céljait.

„Ha a másik fél továbbra is húzza az időt, elutasítja a valós béketárgyalásokat és azokat a komoly döntéseket, amelyek utat nyitnának a békés rendezés felé, a különleges hadművelet folytatódni fog” – nyilatkozott Peszkov.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden nyilatkozatot tett közzé a diplomáciai tárca honlapján, amelyben Oroszország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Fekete-tengeren drónokkal vagy legénység nélküli motorcsónakokkal végrehajtott ukrán rajtaütések érnek polgári hajókat, amelyekért Kijev Moszkvát próbálja felelőssé tenni.

„Úgy véljük, hogy az ilyen provokációk (…) terrorcselekmények, amelyeknek alapos és pártatlan kivizsgálás tárgyát kell képezniük, és egyértelmű nyilvános reakciót és elítélést kell kapniuk minden part menti országtól, amelyekre különös felelősség hárul a fekete-tengeri hajózás biztonságának garantálásáért. Természetesen mind a szervezőknek, mind a végrehajtóknak felelniük kell ezért a leplezetlen garázdálkodásért” – mondta Zaharova.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország kész együttműködni Törökországgal a fekete-tengeri vizek biztonságának stabilizálásában és a Kijevre való nyomásgyakorlásban.

(Nyitóképünkön: Az ukrán katonai hírszerzés egyik tagja egy An–196-os Liutyi (Haragos) típusú, egyszer használatos támadó drónt készít elõ az orosz erõk elleni bevetésre, egy nem nyilvános ukrajnai helyszínen 2026. május 28-án.)

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Az elektromobilitás következő nagy átalakulása a haszongépjárműveknél zajlik. A városi áruterítéstől a regionális fuvarozáson át a nehéz-tehergépjárművekig egyre több vállalat számára válik reális alternatívává az elektromos hajtás. Az e-járművek, töltők beszerzése, üzembe állítása azonban önmagában nem oldja meg a közlekedés zöldítését. A valódi kérdés az, hogy az elektromos járművekhez milyen energiaellátás, töltőinfrastruktúra és intelligens üzemeltetési rendszer társul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×