A világ legismertebb tudományos kitüntetését alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adták át a 2023-as Nobel-díjakat. Az ünnepség kicsit több mint egy óra hosszú volt.
A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.
A kuratórium elnöke kiemelte: egy olyan időszakban, amikor azt látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják, nagyon fontos, hogy Nobel vízióját szem előtt tartsuk.
"Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot"
- fogalmazott.
"Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni" - hangsúlyozta Astrid Söderbergh Widding.
"Az idei díjazottak nagyon egyedülállóak, hiszen megmutatták nekünk azt, hogy egyéni szinten és együtt is bennünk van az a lehetőség, hogy meg tudjuk változtatni a világot" - zárta köszöntőjét a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A díjátadó közvetítése (angolul) itt nézhető vissza:
Az idei Nobel-díjasok:
- fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: Karikó Katalin és Drew Weissman
- fizikai Nobel-díj: Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier
- kémiai Nobel-díj: Moungi Bawendi, Alekszej Ivanovics Jekimov, Louis E. Brus
- irodalmi Nobel-díj: Jon Fosse
- Nobel-békedíj: Nargesz Mohammadi
- közgazdasági Nobel-emlékdíj: Claudia Goldin
A díjátadó ünnepségre 1926 óta az akkor felavatott Stockholmi Zenepalotában kerül sor. A szimfonikus zenekari betétekkel tűzdelt műsorban beszédek mutatták be a díjazottakat és felfedezésüket vagy munkájukat, majd XVI. Károly Gusztáv svéd király minden díjazottnak átadta a speciális oklevelet és a Nobel-érmet.
A molekulárisujjlenyomat-kutatásait Szegeden végző Krausz Ferenc fizikai Nobel-díját vette át, amit az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapott, kutatótársaival megosztva.
"Az idei fizikai Nobel-díj az icipici részletekre, az attofizikára, az attoszekundumra koncentrál" - mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.
Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal az első magyar nő, aki ebben az elismerésben részesült. Az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg a díjat, kutatótársával megosztva.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kivül nem nagyon ismerték egészen mostanáig, amikor "az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban". Az mRNS-alapú vakcinának köszönhetően sikerült az immunrendszert értesíteni a vírusról és ezáltal meg tud később védeni minket a saját szervezetünk.
Hozzátette: Karikó Katalin rájött arra, hogy meg kell figyelni azt, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején - mondta. Kiemelte azt is, hogy ezzel a módszerrel sikerült felgyorsítani az oltóanyag gyártását is.
"Olyan év, amikor egy nemzetnek két Nobel-díjasa van a legritkább dolog, igaz, nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban" - jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter vasárnap a svédországi magyar nagykövet rezidenciáján az M1 aktuális csatornának adott interjújában.
Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nemsokkal a rangos kitüntetés alapítását követően 1905-ben.
Az, hogy két magyar tudós megkapta a Nobel-díjat azt mutatja, hogy természettudományokban a Nobel-bizottság figyeli a nagy eredményeket - húzta alá Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik.
Csák János úgy fogalmazott, hogy a jövőben mindkét kutatásra óriási, további kutatások épülhetnek az emberiség javára.
A Nobel-békedíjat Oslóban adták át szintén vasárnap. Nargesz Mohammadi helyett, akit Teheránban bebörtönöztek, tinédzser ikrei vették át az elismerést.
