Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
314.19
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
The Solar System - Mercury, Venus, Earth, Mars, Jupiter, Saturn, Uranus, Neptune & Pluto.
Nyitókép: Steve Allen / Getty

Még egy, földszerű bolygó lehet a Naprendszerben - itt vannak a jelei

Akár ötszázszor olyan messze lehet a Naptól, mint a Föld, de már a méretét is sejtik.

Valószínűsíthető egy kilencedik, a Földhöz hasonló méretű bolygó létezése a külső Naprendszerben, állítják kutatók.

Patryk Sofia Lykawka és Takashi Ito, a Kindai Egyetem, illetve a Japán Csillagászati Obszervatórium munkatársai az Amerikai Csillagászati Társaság az American Astronomical Society által Washingtonban kiadott The Astronomical Journalban megjelent cikkükben összegezték az új bolygóval kapcsolatos kutatásaikat.

A hirado.hu összegzése szerint a tudósok főleg a Naprendszer egyik régóját, a Kuiper-övet tanulmányozták, az itt található objektumok mozgása utalhat ugyanis a feltételezhető égitestre. Ez a terület a Neptunusz pályáján túl található, korong alakú régióra, amelyben számos törpebolygó is kering. Közülük a leghíresebb a Plútó, melyet 1930-as fölfedezésétől kezdve 2006 augusztusáig a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartottak számon, ám azóta a törpebolygókhoz sorolják.

Ilyen, úgynevezett Neptunuszon túli objektum a 2003-ban felfedezett Sedna, egy gömb alakú, vörös törpebolygó, amely mintegy 40 földi nap alatt fordul meg önmaga körül. A régóta potenciális bolygónak tartott Sedna és más objektumok pályája a cikk szerzői szerint bizonyíték egy, a Földhöz hasonló méretű bolygó létezésére.

A kutatócsoport által elvégzett szimulációk szerint a lehetséges bolygó 1,5-3-szor nagyobb lehet a Földnél és a Naptól 250-500 csillagászati egységre található.

(A csillagászati egység a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága, ami közel 150 millió kilométer.)

A kutatások a Neptunuszon túli objektumok új, eddig ismeretlen csoportjának létezését is előre jelzik, vagyis a Naprendszeren belül, mintegy 150 csillagászati egységre egy "gravitációs csoportosulás" létezhet.

Azért ilyen jelenségekből következtetnek a kutatók, mert a régiót egyelőre teleszkópokkal nem tudják a kutatók megfigyelni, de a technika fejlődésével remélhetőleg ez is bekövetkezik majd.

Címlapról ajánljuk

Aszódi Attila az Arénában a paksi szivattyúproblémáról

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×