A valorizáció minden új megállapítású nyugdíjnál kulcstényező, mert ez az értékkövetési szorzótáblázat – magyarázta Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban, hozzátéve: a valorizáció értékkövetést jelent, a nyugdíjmegállapításnál a korábbi években keresett nettó kereseteket kell megállapítani ezekkel a valorizációs szorzókkal. Ez bonyolultan hangzik, de leegyszerűsítve a nyugdíj attól függ, hogy 1988. január 1-jét követően a nyugdíjmegállapítás napjáig mennyi volt a járulékalapot képező keresetünk. Ezt pedig abból kell kiszámolni, hogy az adott évben megállapítjuk a nettó keresetet, és ezeket a nettó kereseteket meg kell szorozni ezzel a bizonyos értékkövetési szorzóval, hiszen nyilván egy 2000-ben szerzett kereset mára már teljesen elértéktelenedne, ha nem lenne beiktatva ez az értékkövetés.

„Tehát ezekből az értékkövetési szorzókból adódik egy táblázat, ami 1988-tól minden évre meghatározza, hogy az adott évre megállapított nettó keresetet mennyivel kell felszorozni, hogy elérhesse a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjét. Vagyis ahhoz kell kiigazítani a régi kereseteket, ezért aztán

minden újonnan nyugdíjba menő képletesen imára kulcsolja a kezét, hogy csak jó legyen ez a valorizációs szorzó. Most lehet egy jó hírünk minden 2027-ben nyugdíjba vonulónak: ezek a szorzók előreláthatólag 9 százalékkal fognak nőni jövőre.

Tehát aki 2027. január 1. és december 31. között megy majd nyugdíjba, az arra számíthat, hogy az ő nyugdíja alapját képező életpálya átlagkeresete nagyjából 9 százalékkal magasabb lesz, mintha idén ment volna nyugdíjba” – mondta Farkas András.

Ezt a bizonyos valorizációs szorzót az átlagkereset éves növekedéséből számolják ki. De még nem vagyunk az év végén: akkor honnan lehet tudni, hogy 9 százalékos lesz ez a bizonyos valorizációs szorzó? A nyugdíjszakértő azt mondta: ez az országos nettó átlagkereset nominális növekedésétől függ. Ez azért nagyon fontos, mert

nem a reálkereset határozza meg, hanem a nominális növekedés.

A 2026 január és augusztus közötti 8 hónap adatai már megvannak, ebből lehet arra következtetni, hogy év végéig is tartani fogják a jelenleg 9 százalékos emelkedést a keresetek. Ez egy olyan megalapozott becslés, ami nagy valószínűséggel tényleg be fog majd következni, ugyanis azt kell majd mindig nézni, hogy a KSH kereseti gyorstájékoztatóiban közzétett adatok hogyan alakulnak. 2026 január–szeptemberi lesz a következő adat, ha abban is marad ez a 9 százalék körüli érték, akkor egyre nagyobb valószínűséggel az egész éves érték is meg fogja alapozni ezt a 9 százalékos növekedést a valorizációs szorzók jövő évi táblázatában – fogalmazott.

A kérdésre, hogy jól van-e így a nyugdíjszámítás, vagy szükség lenne egy átfogó reformra akár a kezdő nyugdíj kiszámításánál is, úgy vélekedett:

maga a nyugdíjmegállapítás egy olyan bonyolult folyamat, hogy nagyon óvatosan szabad csak hozzányúlni.

Egyelőre a valorizációval olyan szempontból van csak baj, hogy méltánytalanságot okozhat, mert minél későbbi évben veszi valaki igénybe a nyugdíját, annál magasabb lesz a nyugdíja ahhoz képest, mintha egy teljesen hasonló életpálya alapján 5 vagy 10 vagy 15 évvel korábban állapították volna meg a nyugdíját. Ezt nem magával a nyugdíjmegállapítási eljárás módosításával, hanem a nyugdíjemelési eljárás módosításával lehetne korrigálni, amikor a nyugdíjemelés nem kizárólag az inflációtól, hanem bizonyos mértékben a nettó országos átlagkereset reálnövekedésétől is függene. Ha ezt meglépnénk, akkor a valorizáció méltánytalansági hatásait ki lehetne küszöbölni – mondta Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.