Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásában elmondta: a főváros jelenlegi pénzügyi helyzete a „jogtipró, (...) konfiskáló jellegű állami pénzelvonás miatt alakult ki alapvetően”, és az előző kormány okozta bajt a jelenlegi kormányzatnak és a fővárosnak kell közösen orvosolnia.

A tárgyalások miniszteri és főpolgármesteri szinten indultak el, jelenleg helyettes államtitkári, illetve szakértői szinten zajlanak, és „eléggé előrehaladott” állapotban vannak – közölte a főpolgármester, aki úgy fogalmazott: joggal remélhetjük azt, hogy (...) heteken belül meg fogunk tudni állapodni a kormánnyal a főváros pénzügyi problémáinak rendezéséről 2026-ot illetően.

Karácsony Gergely kiemelte, reményeik szerint olyan megállapodást tudnak kötni, amely azt is biztosítja, hogy a következő években ezek a pénzügyi problémák ne ismétlődjenek meg és ne termelődjenek újra.

Az Orbán-kormány sok százmilliárd forintot vett el a fővárostól törvénytelenül – hangsúlyozta, megismételve: a főváros pénzügyi helyzetét olyan jogszabályok okozták alapvetően, amelyekről most már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alaptörvénysértőek voltak.

Rendkívül reménykeltő folyamatnak nevezte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) törvényben rögzített újraindítását.

Az európai uniós források kapcsán úgy fogalmazott: „nagyon-nagyon komoly fejlesztési időszak előtt állunk”. Rengeteg uniós forrás érkezik közlekedésfejlesztésre, köztéri megújításra – mondta a főpolgármester, reményét fejezve ki, hogy hamarosan a lakhatást érintő felhívások is meg tudnak jelenni.

Karácsony Gergely azt mondta,

legjobb szívvel reménykedjünk abban, hogy a rövid távú pénzügyi problémák megoldása után és az európai uniós források felhasználásával megint prosperáló időszaka lesz Budapestnek.

Baranyi Krisztina (MKKP) IX. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető működési költségekre 120-140 milliárd forintra lenne szüksége a fővárosnak, majd azt kérdezte: ezt a pénzt hogyan kapja meg a főváros, hogy december végéig működni tudjon.

Szerinte ez túl nagy összeg ahhoz, hogy semmit ne tudjon róla se a közgyűlés, se a nyilvánosság.

Karácsony Gergely erre válaszul azt mondta, joggal elvárható, hogy a felelős döntéshozók először tisztázzák, mi az a probléma, amit meg kell oldani, és utána keressék meg közösen a megoldást. Szerinte az a helyes, ha a tárgyalási folyamat szakmai úton halad, és arról sajtóüzengetések által nem térnek le.

Orbán Árpád, a Tisza Párt fővárosi frakciójának vezetője kijelentette: Magyarország és Budapest előtt hatalmas lehetőségek állnak. "„Ehhez azonban dolgozni kell. Nem csak a parlamentben, nem csak a kormánynak, nem csak a miniszterelnöknek és a minisztereinek. Nem várhatunk mindig külső segítséget” – fogalmazott a politikus.

Hozzátette: slágertéma, hogy a főváros csődben van. Remélem, utoljára halljuk, nem kifogáskeresés kell – hangoztatta Orbán Árpád, kiemelve: a kormány és az Országgyűlés munkájának köszönhetően történelmi léptékű forrásokhoz jut a főváros.

A közbiztonsági és köztisztasági helyzetről szólva arról beszélt: a kialakult helyzet megoldásában óriási felelőssége van a fővárosi és a kerületi önkormányzatok vezetőinek.

Ez sem kizárólag a kormány, a Belügyminisztérium feladata, a főváros és a kerületek dolga is – mondta Orbán Árpád.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy Magyar Péter miniszterelnök Budapestnek aranykort ígért. A választási ígéreteiben szerepelt a szolidaritási hozzájárulás kivezetése, valamint szó volt egy Budapest-törvényről is, annak érdekében, hogy a főváros helyzete rendeződjön.

A kormány megalakulása óta eltelt az első 133 nap, és „azt gondolom, hogy minden magyar és minden budapesti számára a türelmi idő véget ért, és ezt érzi most már a kormányzat is” – fogalmazott Gulyás Gergely Kristóf, aki szerint történtek változások, mégpedig az, hogy Budapesten a közbiztonság rohamosan romlik. Mint mondta, ideje lenne a Tisza Pártnak betartani a választási ígéreteit, és a bosszúkormányzás helyett építő kormányzásba kezdeni.

Keszthelyi Dorottya (DK) Orbán Árpádnak címezve kijelentette, ne tolják át az állami feladatokat az önkormányzatokra. A közterület-felügyelet nem fogja megoldani a bűnmegelőzést és a bűnüldözést a rendőrség helyett – fűzte hozzá.

Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek az augusztusban elhunyt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológusra, akadémikusra és Nádas Péter Kossuth-díjas íróra, drámaíróra, esszéistára, fotóriporterre.

A testület előtt esküt tett Megellai Orsolya, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciójának új képviselője, aki az augusztusban lemondott Szilágyi Anna helyére került. Esküt tett továbbá a Tisza Párt fővárosi frakciójának új tagja, Lakos Eszter, aki európai parlamenti képviselői is.

A Tisza Párt fővárosi frakciójából Bujdosó Andrea korábbi frakcióvezető és Porcher Áron távozott, miután parlamenti képviselők lettek. A Tisza Párt másik új fővárosi képviselője, Kulja András már a júniusi ülésen letette az esküjét.

A közgyűlési ülésen megjelent a Ligetvédők több aktivistája. Egy molinót feszítettek ki tiltakozásul amiatt, hogy szerintük a Városliget jövőjéről nincs egyeztetés.