Rekordszintre ugrott az átlagos jelzálogkamat Amerikában, ami dominószerű hatást kelthet az ottani és a globális gazdaságban. A harmincéves lejáratú, fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamatának 7,03 százalékra emelkedése miatt egyre nehezebb ingatlant venni az Egyesült Államokban, miközben az olaj drágulása és a magas állampapírhozamok miatt az inflációtól is egyre jobban tartanak a befektetők.

De hogyan is hat a vevőkre, hogy rövid idő alatt egy százalékkal drágul a törlesztőjük? Aki most venne egy négyszázezer dolláros, vagyis nagyjából 140 millió forintos lakást, annak a hét százalék körüli kamat mellett néhány száz dollárral többet kell törlesztenie, mint néhány évvel ezelőtt. Aki pedig korábban három százalék körüli kamattal vett lakást, sok esetben nem akar elköltözni, mert egy új ingatlanra már a jóval drágább hitelt lehetne csak felvenni. Ez befagyasztja a lakáspiacot: kevesebben vesznek és kevesebben adnak el, ami közvetve a gazdasági növekedést is veszélyezteti.

Donald Trump elnök számára – a félidős választások előtt – rosszkor jön a hír. A választók ugyanis úgy érezhetik, hogy a lakáshitelek tovább emelkedtek a hivatalba lépése óta, a lakbér pedig csaknem öt százalékkal drágult.

Ironikus módon

Trump egyik célja éppen a megfizethetőbb lakhatás volt.

Ennek érdekében az amerikai kormány által támogatott két nagy lakásfinanszírozási intézményt, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet több jelzálog-fedezetű értékpapír vásárlására, és ezzel a hitelköltségek lenyomására sürgeti. Egyelőre azonban éppen ellenkező irányú folyamat zajlik. A harmincéves amerikai jelzáloghitel kamata nagyjából egy százalékponttal emelkedett azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen.

A jelzálogkamat megugrásának háttérben elsősorban az amerikai állampapírok hozamának emelkedése és az inflációs félelmek állnak. Az amerikai tízéves államkötvény hozama ezen a héten 2007 óta nem látott szintre emelkedett, és a magasabb állampapírhozamok önmagukban is felfelé hajtják a hosszabb lejáratú hitelek, köztük a jelzáloghitelek kamatát.

És ennek már nem csak az amerikai lakásvásárlók számára van jelentősége. Az Egyesült Államok állampapírpiaca a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb része. Ha az amerikai hozamok emelkednek, a befektetők számára vonzóbbá válnak a dollárban denominált amerikai eszközök. Ez pénzt szívhat el más piacokról, és felértékelheti a dollárt.

Az erősebb dollár pedig Európában is éreztetheti a hatását. Az olaj és számos más nyersanyag dollárban árazott, ezért ha az euróhoz vagy a fonthoz képest erősödik az amerikai valuta, az európai és brit importőröknek többet kell fizetniük ugyanazért az energiahordozóért vagy nyersanyagért. Ez újabb inflációs nyomást jelenthet.

Az európai jegybankok számára ez kellemetlen helyzetet teremt. Ha az energiaárak és az importköltségek miatt tartósan magas marad az infláció, nehezebb csökkenteni a kamatokat. Az Európai Központi Bank már 2,5 százalékra emelte irányadó kamatát, és az iráni háború miatt arra figyelmeztetett, hogy az energiadrágulás a vártnál tartósabb inflációt okozhat.