Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.66
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Rho Ophiuchi and Antares region
Nyitókép: CHAO FU/Getty Images

Videón egy hatalmas, történelmi űrrobbanás

Egy 180 éve detektált esemény utóhatásáról van szó.

A Space.com cikke szerint a NASA Chandra űrtávcsövének két évtizednyi adatait felhasználva sikerült rekonstruálni egy csillag robbanásának hullámát – olvasható a 24.hu-n.

A time-lapse technológiával készült videó az 1999-es, 2003-as, 2009-es, 2014-es és 2020-as megfigyeléseken alapul, a szakértők ezek mellett az Európai Űrügynökség XMM-Newton műholdjának információit is elemezték. A felvétel az Eta Carinae néven ismert rendszer kitörésének történetét követi nyomon, ami két hatalmas csillagot tartalmaz. Az egyik égitest megközelítőleg 90, míg a másik körülbelül 30 naptömegű.

1843-ban egy hatalmas kitörést észleltek az Eta Carinae-ben, maga a robbanás 1200 és 1800 között következhetett be.

Az esemény a feltételezések szerint két csillag összeolvadásának eredménye volt – a rendszerben eredetileg három csillag lehetett. A friss videó azt mutatja, hogy a kitörés az első, 19. századi megfigyelés óta is nagy sebességgel terjeszkedik.

Az esemény során az Eta Carinae a Nap tömegének 10-45-szörösét lökte ki. Ezen anyag egy sűrű, gömb alakú gázfelhővé vált, amelyet ma Homunculus-ködnek neveznek. A nebula a kép közepén látható fényes kék felhő, amelyet a két csillag röntgensugárzása táplál. Maguk az objektumok túl közel fekszenek egymáshoz ahhoz, hogy külön-külön is megfigyelhetők legyenek.

Az égitestek körüli táguló, narancssárga gyűrű a röntgensugárzást jelöli, ami akkor keletkezik, amikor a kitörés felhevíti a csillagközi anyagot. A gyűrű alakja és tájolása hasonlít a Homunculus-ködhöz, ami arra utal, hogy a két struktúra azonos eredetű.

„Ezt a halvány röntgenhéjat az 1840-es évekbeli nagy kitörés robbanáshullámaként értelmeztük” – mondta Michael Corcoran, a NASA Goddard Űrközpont munkatársa, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője, hozzátéve: a struktúra az Eta Carinae történetének egy olyan részét meséli el, amelyet egyébként nem ismerhetnének meg.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×