Az életünkben két olyan periódus van, amikor nagyon gyors a növekedés üteme: az újszülöttkor utáni néhány évben, illetve serdülőkorban, amikor a kamaszok egyetlen nyár alatt több centimétert nőnek – hívta fel a figyelmet Szabó Attila gyermekszógyász hipertónológus.

Kamaszkorban ezt a gyors növekedési ütemet a keringési rendszer nem mindig tudja lekövetni, pedig a vérnyomásunknak nagyon gyakran gyorsan kell adaptálódnia bizonyos élethelyzetekhez, például, amikor fekvő helyzetből hirtelen felállunk – magyarázta a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Ám ha nem jut megfelelő nyomással elegendő vér a központi idegrendszerbe,

bekövetkezhet egy ájulásközeli állapot.

Ezért gyakoriak a serdülőknél a hirtelen növés miatt a szédüléses panaszok, és különösen a vékonyabb testalkatú gyerekeknél gyakran mérnek ilyenkor alacsony vérnyomást – olvsható a Semmelweis.hu-n.

Másik tipikus példája a vegetatív idegrendszer adaptációs zavarának, amikor a tinédzserek hosszú órákon keresztül állnak egy tanévnyitó- vagy -záró ünnepségen. Ilyenkor a meleg miatt a perifériás részen az erek kitágulnak, vagyis nem a központ felé áramlik a vér, a szervezet a keringést nem tudja megfelelően szabályozni. Tehát ez nem a klasszikus magas vérnyomás, hanem az alkalmazkodási zavar, vagyis

ez önmagában nem betegség.

Amint a kardiovaszkuláris rendszer szinkronba kerül a növekedéssel, csökken a panaszok száma – szögezte le az egyetemi tanár.

A szakember kitér arra is, hogy a vérnyomásnak napszaki ingadozása is van, nappal mintegy 10 százalékkal magasabb, mint éjszaka, és ahogyan a felnőttek esetében, úgy a tinédzsereknél is számos tényező befolyásolja. Ilyen lehet a stressz, de akár az időjárás is. Ez azonban súlyos tüneteket náluk nem okoz.

Hozzátette: ebben az életkorban megfelelő diagnosztikával – a vérnyomást és a pulzust fekvő és álló helyzetben mérve, de akár a vérnyomás többszöri mérésével, és ha felmerül a magas vérnyomás gyanúja, akkor 24 órás vérnyomásméréssel – nagyon fontos elkülöníteni, hogy valóban magas vérnyomásról van-e szó, vagy erről az adaptációs zavarról.

Míg korábban a magas vérnyomás főként a felnőttek és az idősek betegsége volt, és a gyermekkori magas vérnyomás mögött valamilyen más okot – leginkább vesebetegséget, hormonális vagy szív-érrendszeri betegséget – kellett keresni, addig manapság egyre több a magas vérnyomásos gyermek. Ennek hátterében a professzor szerint egyértelműen a mozgásszegény életmód és az elhízás áll.

„Ma körülbelül minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában és Magyarországon is. A túlsúly mellett a dohányzás (passzív is) és a túlzott sófogyasztás is rizikófaktor lehet.

Ha egy családban naponta fogyasztanak chipset, sózott magvakat, gyorséttermi ételt, ott gyakrabban kialakulhat a magas vérnyomás, csakúgy, mint a kamaszok napi, nagy mennyiségű kóla- vagy energiaital-fogyasztásának hatására is.”

Szabó Attila arra kiemelte: jobban oda kell figyelni a gyerekekre, ha a szülőknek fiatalkorban kialakult magasvérnyomás-betegségük van, mert ilyenkor ez nagyobb valószínűséggel jelentkezhet a gyermekeknél is. Ennek diagnosztizálása során nagy jelentősége van a helyes mérésnek, amihez hozzátartozik a nyugodt ülőhelyzet mellett az is, hogy a mandzsetta mérete megfelelő legyen, a felkar 2/3-át fogja át. Nem mutat valós értéket a vérnyomás, ha túl kicsi vagy túl nagy a mandzsetta, vagy általában az sem, ha a csuklón mérik.

A gyermekgyógyász professzor azt is ismertette, hogy a gyerekek és fiatalok vérnyomásának meghatározására nincs egyetlen pontos érték, hiszen a vérnyomás függ a kortól, nemtől, testmagasságtól és a rassztól is, ezért külön táblázatokat használnak ezeket a paramétereket figyelembe véve.

Egy 1-2 éves kisgyermeknél a 90-100/50-60 higanymillimétert (Hgmm) normál esetben nem haladja meg a vérnyomás, a serdülőknél pedig már a felnőttkori 120/80-as értékhez közelít. Ugyanakkor a pulzusszám sem ugyanaz: egy csecsemőnél 100 fölötti is normális lehet, felnőtteknél 60-100 közötti az ideális, de a 100-hoz közeli már izgalmi állapotot jelez.

Példaként említette, hogy egy 17-18 éves 160 cm magas tornász és egy 195 cm-es kosárlabdázó esetében is teljesen más a normál érték, hiszen a vérnyomásnak el kell juttatni a vért a szervezet minden pontjára.