Az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is. A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők. A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, ami megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi vagy iskolai függőségi helyzetben is. Gyakori eset, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben – olvasható az NMHH sajtóközleményében.

Mint írják, az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez. Az online térben egy bántó videó vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és/vagy kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza.

Gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik vagy éppen iskolaváltásra kényszerül. Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt,öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is.

Pedig van segítség.

Az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni – mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az „Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket. 2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt. Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is. Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a Youtube, a TikTok és a Google munkatársaival is. Az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.

Általánosságban elmondható, hogy amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad (például a sértő képek, videók). A sértő tartalmakkal találkozva az áldozat pedig újból és újból átéli az online zaklatást. Az online kommunikáció során gyakran nincs idő átgondolni a történteket, illetve az áldozatnak nincs ideje kilépni a bántalmazó helyzetből. Egy 2020-ban publikált hazai kutatás alapján

az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már online zaklatás áldozata.

Az online zaklatás komoly pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okoz. Az elektronikus kommunikáció miatt a zaklatók nem látják az áldozatok érzelmi reakcióit, ezért könnyebb az adott cselekményt elkövetni a bűntudat érzése nélkül. A zaklatók az internet „távolító hatása” miatt gyakran nem realizálják tettük negatív hatásait az áldozatra nézve, mert azt gondolhatják, hogy egy viszonylag ártalmatlan „csínyben” vesznek csak részt. Pedig az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, mint például önbizalom-csökkenés, depresszió, később tudatmódosító szerek fogyasztása vagy agresszió. Szélsőséges esetben a tartós depresszió – megfelelő segítség hiányában – öngyilkossághoz is vezethet. Az online zaklatás áldozatává válás későbbi devianciákhoz, így kriminalitáshoz is vezethet. Sőt, akár az áldozat maga is bántalmazóvá válhat.

Mit tehet az, akit zaklatnak?

Az Internet Hotline a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását, valamint a sérelmezett üzenetekről vagy bejegyzésekről képernyőfotók készítését javasolja a bejelentőknek. A bejelentőnek lehetősége van feljelentést is tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amely során fontos, hogy a bizonyítékul szolgáló képernyőfotókat, képernyőmentéseket is magával vigye. A feltételezhetően kiskorú bejelentőket minden esetben arra bátorítják az Internet Hotline munkatársai, hogy beszélgessenek problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, ám ha erre még nem állnak készen, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon – zárul a hatósági közlemény.