A DNS-nyomok alapján antiszemita erőszak áldozataivá lett askenázi zsidók maradványait találták meg egy középkori angliai kútban.

A kutat az északkelet-angliai Norwich területén végzett 2004-es ásatások során tárták fel, és fölfedezték, hogy legalább 17 ember, főleg gyermekek maradványait rejti.

A londoni természettudományi múzeum, valamint brit és német egyetemek kutatói megvizsgálták a kútban található maradványok közül hat ember DNS-ét, és erőteljes egyezéseket találtak az askenázi zsidók DNS-ével.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leletek egybevágnak egy történetileg is feljegyzett antiszemita pogrommal, amelyet helyi kereszteslovagok és segítőik vittek véghez 1190. február 6-án, Norwichban.

Kifejezetten antiszemita jellegű zavargásról számol be a korszak egyik krónikása, Ralph de Diceto is Imagines Historiarum II. című művében. Azt írja:

"A Jeruzsálembe igyekvők közül sokan elhatározták, hogy először a zsidókra törnek, mielőtt a szaracénokra rontanának".

A krónikából kiderül: 1190. február 6-án a városban minden zsidót lemészároltak, akit csak otthonában találtak, csak néhány túlélő volt, aki a helyi kastélyba menekült.

A kútban talált maradványok elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált 5-10 éves áldozatok rokonok voltak. DNS-ük olyan genetikai betegségek nyomait tartalmazta, melyek ma leginkább a zsidóság egyik legősibb ága, az askenázi zsidók népességében fedezhetők fel.

A maradványok egyedi elhelyezése is arra utalt, hogy az áldozatok tömeges, betegség miatti elhalálozás vagy mészárlás áldozatai lehetnek, ugyanis szokatlan pozícióban, fejjel lefelé voltak a kútba dobálva.

A lelet azt tanúsítja, hogy az ismert genetikai betegségek az eddig becsült 600 évnél hosszabb ideje lehetnek jelen az askenázi populációban.

Korábban az ősi zsidó sírok maradványainak DNS-ét nem lehetett megvizsgálni a sírok megbolygatását tiltó vallási előírások miatt.

Nyitóképünk illusztráció