Míg a biztonságossággal kapcsolatos korábban elérhető adathalmazok jórészt önkéntes adatbevalláson alapultak a már beoltott, mellékhatást tapasztalók köréből, az izraeli kutatás anonimizált adatok millióival dolgozott. A Clalit Kutatóntézet a Harvard szakembereivel együtt értékelte ki a rendelkezésre álló adatokat, melyeknek eredményeképp egy szakértői ellenőrzésen is átesett tanulmány született.

Komplex vizsgálat készült

Mindezen túl a teljes kép kialakításának érdekében ez volt az első olyan kutatás, amely a huszonöt lehetséges mellékhatás előfordulását nemcsak az oltott populációban, hanem annak demográfiai és egyéb szempontbókból is megfelelő oltatlanban is megfigyelte. Mindezek miatt

párhuzamosan két kutatást is végeztek:

az egyikben oltott és oltatlan izraeliek adatait hasonlították össze, míg a másikban oltatlanul koronavírussal megfertőződött és oltatlanul meg nem fertőződött személyekét.

Az első kísérletbe 884 828 16 év fölötti oltott személyt vontak be, akikhez megegyező számú demográfia, egészségi állapot és lakhely szempontjából gondosan kiválasztott oltatlant is rendeltek kontrollcsoportként. A két csapat esetében a huszonöt lehetséges mellékhatás előfordulását figyelték, az oltottaknál három hétig az oltás felvételét követően. Ez a megfigyelés 2020. december 20. és 2021. május 24. közt zajlott. A másodikban ugyanezeket a mellékhatásokat figyelték meg 173 106 oltatlanul megfertőződött ember és másik 173 106 egészséges oltatlan esetében 2020. március 1. és 2021. május 24. között.

Nem az oltás, a megbetegedés a veszélyes

Az oltást eredményeik alapján biztonságosnak nevezhetjük, mivel a huszonöt mellékhatásból mindössze négy köthető össze valóban a vakcina felvételével, melyek a következők:

• szívizomgyulladás többlete 100 ezer emberből 2,7 embernél következett be, főleg 20-34 éves férfiaknál. Az oltatlanul megfertőződötteknél ugyanakkor a többletesetek aránya 11 a 100 ezerből,
• nyirokcsomó-megnagyobbodás 78 többletesetet hozott 100 ezer embernél,
• vakbélgyulladás, feltehetően a nyirokcsomó-megnagyobbodás következtében, 5 többletesetet hozott 100 ezer főből,
• herpes zoster pedig 16 többletesetet 100 ezerből.

A koronavírus-fertőzésnek ugyanakkor számos komoly mellékhatása volt a vizsgált csoportban: 100 ezer fertőzöttre vetítve 166 esetre emelkedett a szívritmuszavarok száma (3,8-szoros növekedés), bekövetkezett ezen túl vesekárosodás (14,8-szoros növekedés; 125 többleteset 100 ezer betegre vetítve), szívburokgyulladás (5,4-szeres növekedés; 11 többlet eset 100 ezer betegre vetítve), tüdőembólia (12,1-szeres növekedés; 62 többleteset 100 ezer betegre vetítve), mélyvénás trombózis (3,8-szoros növekedés; 43 többleteset 100 ezer betegre vetítve), szívinfarktus (4,5-szeres növekedés; 25 többleteset 100 betegre vetítve) és stroke (2,1-szeres növekedés; 14 többleteset 100 betegre vetítve).

Aggályokat oszlat el

A kutatás a klinikai szempontból jelentőséggel bíró, rövid és középtávon megjelenő mellékhatásokkal foglalkozott.

Az olyan, bármilyen oltás utáni általános mellékhatásokkal, mint a láz vagy az injekció helyének pirosodása, nem foglalkoztak a szakemberek.

Az első oltást követő hat héten belül - mindegyik oltásadag után három héttel számolva - megjelenő tüneteket tekintették mellékhatásnak, amennyiben az gyakrabban fordult elő az oltottak körében, mint az oltatlanoknál.

Ezek az adatok kiegészítik a Pfizer klinikai kísérleteiből származó adatokat: azok, a bevont alanyok számának alacsonyabb mivolta miatt, nem voltak alkalmasak arra, hogy ilyen alaposan tanulmányozzák a Comirnaty hatására kibontakozó mellékhatásokat. Ezek a megalapozott eredmények segíthetnek a vakcinák mellékhatásai miatt aggódóknak is kérdéseik tisztázásában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!