Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Még az alapos levegőcsere is terjesztheti is a koronavírust

Sokhelyiséges épületek esetében a gyors és hatékony levegőcsere nagy koncentrációban juttathatja el a koronavírust egyik teremből a másikba - állapította meg egy friss kutatás.

Ha az egyik helyiségben koronavírusos személy jelenik meg, és elkezdi kilélegezni az aeroszolok felületén utazó részecskéket, a szomszédos szobában már fél óra múlva jelentős mennyiségben jelenik meg a vírus, és másfél órán át ez is marad a helyzet, állapította meg a kutatás.

Az épületek egészére figyeltek

Leon Pease, a kutatás vezetője arra mutatott rá, hogy más vizsgálatokban csak egy helyiség levegőjét vizsgálták, az épületben esetlegesen megtalálható további termekkel pedig nem foglalkoztak. A gyors légcsere pedig a több helyiséggel rendelkező épületek esetében hamarabb emeli meg a többi helyiségben a vírus koncentrációját, mint ahogyan az egyébként történne,

Cortland Johnson/Sara Levine, Pacific Northwest National Laboratory
Cortland Johnson/Sara Levine, Pacific Northwest National Laboratory

A kutatók azt modellezték, mi történik akkor, ha egy koronavírusos beteg öt percen át köhög egy három helyiségből álló épület egyik szobájában (lásd fenti képünket). A szimulációhoz öt mikron méretű részecskékkel dolgoztak. Három változóval dolgoztak: különböző szűrési szintekkel, a kültéri levegő különböző beépülési sebességével az épület levegőellátásába, illetve a szellőzés vagy a levegőáramlás eltérő sebességével.

Van, ami segít

Ami a friss levegő a rendszerbe vezetését illeti: nem meglepő eredmény, hogy minél több külső levegőt adtak az épületben keringetett levegőhöz, annál jobban csökkent a megfertőződés rizikója.

Amennyiben a belső levegő 33 százalékának megfelelő mennyiségű friss levegőt vezettek be a rendszerbe, az 20 százalékkal csökkentette a megfertőződés esélyét,

feltételezve, hogy a kinti levegő tiszta és vírusmentes.

Az erősebb szűrőrendszer használata hasonló eredménnyel járt: minél hatékonyabba szűr egy szűrő, annál jobban csökken a megfertőződés esélye:a leggyengébb szűrő 20, a legerősebb ugyanakkor 93 százalékkal csökkentette a szomszédos szobában megjelenő virális részecskék számát.

De van, ami veszélyt jelent

A legmeglepőbb eredménnyel a levegőcsere gyorsítása járt: amennyiben a szellőztetőrendszer óránként tizenkétszer cserélte ki a levegőt egy helyiségben, akkor bár ott 75 százalékkal csökkent a megfertőződés esélye, perceken belül megjelent a vírus a szomszédos szobában. Ennek hatására a megfertőződés esélye tízszer akkorává vált, mint amilyen kevés levegőcsere esetén volt.

Pease szerint egy épület szellőztetésének megtervezésében épp ezért sokféle faktort kell figyelembe venni: az ott tartózkodók számát és elhelyezkedését, az épület méretét és a helyiségek számát. Érdemes mérlegelni olyan tényezőket is, mint hogy bár mind az erősebb szűrők használata, mind a külső levegő nagyobb mennyiségének a rendszerbe vezetése energiafelhasználást növel, a szűrés általában kevésbé növeli a költségeket, mint a külső levegő hűtése vagy fűtése.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×