Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Janssen gyógyszergyártó üzeme a hollandiai Leidenben 2021. március 10-én. A cég laboratóriumában fejlesztették ki a Johnson and Johnson amerikai multinacionális vállalat egyadagos koronavírus elleni vakcináját, amelynek alkalmazását várhatóan március 11-én engedélyezi az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága. Uniós tisztviselők szerint a szállítások várhatóan áprilisban kezdődnek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Sem van der Val

Félrement a Janssen védekezése

Egy tanulmányra hivatkozva állították, a Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltásának beadása után is előfordulhat vérrögösödés, az azt jegyző kutatók ugyanakkor állítják, ők nem írtak le ilyesmit.

Miután a Janssen, a Johnson&Johnson gyógyszeripari vállalatának oltása is össztűz alá került a beadását követően ritka esetben kialaluló vérrögösödés kapcsán, a vállalat közleményt adott ki, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt állította, a Pfizer és a Moderna vakcinájának kapcsán is ismert a probléma, írja a CNN. Eun-Ju Lee, a kutatást végző orvos ugyanakkor azt mondja, nem találtak vérrögösödésre utaló jeleket a fent említett vakcinák kapcsán. "Semmi olyan ijesztő dologra nem bukkantunk, mint ami a Johnson&Johnson oltásával történik" - fogalmazott a kutatás vezető szerzője.

A Janssen vakcinájával oltott hétmillió ember esetében legalább hétnél alakult ki agyi vérrög: egy férfinál még a klinikai kísérletek fázisában, hat nőnél pedig a vészhelyzeti engedély kiadását követően. A védőoltás használatát felfüggesztették, a gyártó pedig sikertelenül igyekezett enyhíteni felelősségének mértékét.

Lee és kollégái az említett kutatásban a Pfizer vagy a Moderna oltásával immunizált tízmilliók adatait elemezték. Egy szűk csoportot találtak, akiknél alacsony vérlemezkeszám alakult ki a vakcina beadását követően, vérrögökkel kapcsolatban ugyanakkor nem vizsgálódtak.

Paul Offit, az amerikai gyógyszerengedélyezési hivatal, az FDA egyik tagja

felelőtlen kijelentésnek nevezte a Johnson&Johnson közleményében foglaltakat,

annak fényében főként, hogy sok amerikai hezitál még, hogy beoltassa-e magát koronavírus ellen.

A cég a CNN kérdésére, miszerint miért állítottak olyasmit, hogy vérrögökről is említést tesz a jelentés, miközben erről nincs szó, nem válaszolt, mindössze annyit közöltek, hogy tisztában vannak ezeknek a meglehetősen ritkán előforduló események a létezésével, és megtesznek mindent, hogy ezek hátterére fény derülhessen, illetve fontos számukra a készítményeiket használók biztonsága. Épp ezért támogatják, hogy a ritkán előforduló állapot tünetei közismertek legyenek, hogy így megfelelő diagnózist követően kezelésben részesülhessenek az érintettek, és jelentsék is a mellékhatásokat.

A Johnson&Johnson április 9-én adott ki közleményt, melyben bejelentette, hogy vizsgálja a vérrögösödés jelenségét oltása kapcsán, illetve azt írta, ismeretes számára a tény, miszerint minden oltás kapcsán kialakulhat trombocitopénával, azaz alacsony vérlemezkeszámmal együtt jár tromboembolikus esemény, azaz vérrögösödés. Az állítást a fent jelzett tanulmánnyal támasztották alá, ugyanakkor abban alacsony vérlemezkeszámról írnak 17 oltott esetében, ami egészen más, mint a vérrögösödés.

A Johnson&Johnson korábban megkereste a Pfizert és a Modernát, hogy együttműködve kutassák a vérrögösödést, ám a két gyár elutasította ezt

azzal, hogy oltásaik biztonságosak. Az AstraZeneca ugyanakkor elfogadta az ajánlatot: ez a cég a másik gyógyszergyártó, amelynek oltása kapcsán vérrögösödés alakulhat ki.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×