Kellermayer Miklós, az egyetem általános orvostudományi karának dékánja az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorban elmondta: kutatásaikat múlt év nyarán kezdték meg és először nekik sikerült megvizsgálniuk az aktív koronavírus szerkezetét egy atomi erőmikroszkóp segítségével.

Egy hegyes tűvel tapogatták le a vírus felületét, amelyen 61 tüskefehérjét számoltak meg.

Következtetéseik között szerepel, hogy a tüskefehérjék mozgékonysága segíti a gazdatesthez kapcsolódást, a vírus rugalmassága pedig nagy ellenálló képességet biztosít számára - foglalta össze a dékán.

– Az új típusú koronavírus szerkezetét és nanomechanikai tulajdonságait atomi erőmikroszkóp segítségével vizsgáltuk. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy egy nyolc-tíz nanométer átmérőjű tűvel „nyomogattuk meg” a vírus felületét és, amikor ez tettük, akkor azt tapasztaltuk, hogy

egészen, „faltól, falig” összeesik a vírus, de ezt követően helyreáll az alakja, mintha gumilabda volna

– mondta a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön Kellermayer Miklós.

A munkacsoport vezetője szerint sajnos most még nem lehet megmondani, hogy a koronavírus „gumilabdaszerű” tulajdonsága mennyire járul hozzá a vírus fertőzőképességéhez, de mindezt a vírus öngyógyító képességére utalhat.

A magyar kutatók a brit mutánst is vizsgálják, a kezdeti eredmények pedig azt mutatják, hogy a mutáns átmérője kisebb, mint az eredeti vírusé.

Kellermayer Miklós szerint mindez azt jelenti, hogy

a brit mutáns úgynevezett térkitöltő képessége jóval nagyobb, mint az eredeti vírusé, mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a mutánsvírus könnyebben fertőz,

mint az eredeti.

A laboratóriumi kutatások nagyban hozzájárulnak a koronavírus megismeréséhez, innen tudjuk például azt is, hogy a koronavírus tüskefehérjéjének van szerepe az emberi sejtek megfertőzésében.

A publikáció, grafikákkal, elérhető itt, az SE korábbi közleménye elolvasható itt.