eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Pixabay.com

Riasztó hír érkezett a Himalájáról

A régió jégborításának 36 százaléka akkor is elolvad 2100-ig, ha a világ kormányai szigorú lépéseket tesznek

A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legalább egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.

Szakemberek szerint a kiterjedt gleccserei révén a Hindukus-Himalája régió a Déli- és az Északi-sarkvidék után a bolygó "harmadik pólusa".

A katmandui Nemzetközi Hegyi Kutató- és Fejlesztőközpont (ICIMOD) munkatársa, Philippus Wester szerint azonban a globális felmelegedés átformálja a fagyos, gleccser borította hegycsúcsokat az Afganisztán, Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területére kiterjedő régióban.

A jelentés szerint a régió jégborításának több mint egyharmada - 36 százalék - akkor is elolvad 2100-ig, ha a világ kormányai szigorú lépéseket tesznek a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltak betartása érdekében és 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest, ekkor ugyanis ezekben a hegyekben a globális felmelegedés 2,1 Celsius-fok lesz.

A szakemberek szerint

a jégborítás akár kétharmada is eltűnhet, amennyiben az évszázad folyamán a Föld felszínén 4-5 Celsius-fok, a hegységekben viszont 5-6 Celsius-fok lesz a felmelegedés,

és nem sikerül visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. "Számomra ez a legaggasztóbb dolog mindközül" - jegyezte meg Wester a tanulmány ismertetésekor.

Az ICIMOD munkatársa, Eklabya Sharma szerint a gleccserek vékonyodása és visszahúzódása már az 1970-es évek óta megfigyelhető a régió nagy részén. A Hindukus-Himalája régióban lévő jégmennyiség teljes elolvadása 1,5 méterrel növelné a globális tengerszintet.

A gleccserek kulcsfontosságú vízkészletet jelentenek a régió 250 millió lakosa számára, és

1,65 milliárd ember van kiszolgáltatva a hegységekből eredő nagy folyóknak.

Az olvadó gleccserek miatt 2050 és 2060 között nőni fog a folyók vízhozama, növelve a kockázatát annak, hogy a magasabban fekvő tavak kilépnek a medrükből és elárasztják a környező településeket, a 2060-as évektől kezdődően azonban a folyamat visszafordul. Wester szerint az Indusra és a közép-ázsiai folyókra lesz a legnagyobb hatással a gleccserek olvadása.

A jégolvadás a térség vízenergia-termelésére is hatással lesz, ám a legsúlyosabban a hegyek lábánál élő gazdálkodókat fogja érinteni a gleccserek olvadása, ők ugyanis az előre megjósolható vízellátására alapozzák a termelésüket.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×