eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Alvással és játékkal tanulnak a legkönnyebben a kutyák

A Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói közös kísérletben vizsgálták, hogyan tanulnak a kutyák, és az alvás mennyire segíti a friss információk rögzítését. Az eredmények szerint a kutyák agya ezen a téren is hasonlóan működik, mint az embereké.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa arról számolt be, hogy már a második olyan vizsgálatot végezték, amely pontosan

úgy méri a kutyák alvás közbeni agyműködését, mint az emberek esetében:

skalpelektródákat illesztettek a kutyák fejére.

„Az az alaphipotézisünk, hogy a kutyák részben a genetikai felépítésük, részben az egyedfejlődésük következtében nagyon hasonlóak az emberhez, főleg a speciális szociális, kognitív képességek tekintetében. Ennek az oka a kutya-ember interakció,

úgy alakítottuk a kutyát, hogy beleilleszkedjen a világunkba.

A neurális vizsgálatok során is találhatunk hasonlóságokat.”

Alvással és játékkal tanulnak a legkönnyebben a kutyák

Az etológus elmondta, az embereknél az ismert jelenség, hogy a napközben tanult új információk alvás közben konszolidálódnak: leülepednek az agyban. Állatoknál ezt eddig nem lehetett kimutatni.

„A kutyák releváns alanynak tűntek, ugyanúgy lehet vizsgálni őket, mint az embereket, azaz nem kell altatót adni nekik, hanem a gazdákkal együtt bemennek a tanszéken egy szobába és a matracon alszanak egyet.”

Gácsi Márta hozzátette, annyira nem zavaró a vizsgálat, hogy az elkényeztetett, morcos, félénk családi kutyákat is – némi jutalomfalat segítségével – első alkalommal is simán meg tudták vizsgálni. Hozzátette, a 60-70 állatból csak egy-kettő nem szerette a tesztet.

„Sokat gondolkoztunk, hogy a kísérlet során mit tanítsuk a kutyáknak. A legtöbbnél az „ül”, „fekszik” parancs teljesítése megvan, ezért ezeket angolul tanítottuk meg az állatoknak. Két fontos eredményre jutottunk, az egyik az alvás alatti neurális jelenségek, hogy milyen agytevékenységeket mérhetünk az EEG-készülékkel. Tanulás hatására jelentős különbséget láttunk, tehát

másképp aludtak a kutyák intenzív tanulási feladat után.

Az etológus hozzátette, a másik fontos tanulság az volt, hogy nem mindegy, hogy a tanulás után milyen tevékenységet folytat a kutya.

„Ha például utána egy más feladatot tanul, az első nem rögzül a memóriában. Ahogy az embernek sem,

nem érdemes egymás után két-három fontos dolgot tanítani a kutyának,

mert az utolsók kitolják az elsőt. A tanult információknak először meg kell ragadniuk az agyban.”

Az alvás is a tudás anyja

Jelenleg annyi ismert: eltérnek az alvás közbeni folyamatok, ha előtte történt tanulás, illetve ha nem – mondta az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

„A mélyalvás szakaszában jelentős, statisztikailag mérhető különbségeket találtunk, ez arra utal, ott történik valami, ami összefügg a memóriakonszolidációval. Több vizsgálat kell ahhoz, hogy egyértelműen ki merjük jelenteni, de úgy tűnik, hogy fontos jelenséget tudtunk mérni, ami ráadásul kapcsolódik a kutya tanulásának hatékonyságához.”

Az is kiderült, hogy a memóriakonszolidációt nemcsak egy erős, hosszú alvás tudja biztosítani,

a gazdával való játéknak is hasonló hatása van.

Ez még az út eleje – fogalmazott Gácsi Márta. Nagyon fontos felfedezés az, hogy a kutyák agyműködését lehet úgy vizsgálni, ahogy az emberekét. Ez a lehetőség komoly távlatokat nyit - jelezte az etológus.

Alvással és játékkal tanulnak a legkönnyebben a kutyák

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×