„A gazdálkodók nagy része nem látja szívesen a farkasokat vagy más nagyragadozókat ott, ahol él. Norvégiában időnként valóban elragadják a farkasok a háziállatokat – juhokat, kecskéket, esetleg fiatal szarvasmarhát” - vázolta a helyzetet Gálhidy László, a WWF Magyarország munkatársa.

Norvégiában mindössze 68 farkas él, amiből most 47 kilövését tervezik, ez az állomány 70 százaléka. A döntés egyetlen embernek, a norvég éghajlatügyi és környezetvédelmi miniszternek a kezében van.

„Az, hogy az állomány jelentős részét kilőnék, természetvédelmi szempontból semmiképpen sem elfogadható. Hiszen egyetlen farkas is nagy területen tudja a természeti értékek védelmét, az egészséges ökoszisztéma működését biztosítani” - fogalmazott Gálhidy László.

Hozzátette: a WWF Magyarország is támogatja a norvégiai társirodát, akik azt várják a norvég minisztertől, hogy még idén hozzon döntést, és az ajánlása szerint jóval kevesebb farkas kilövését engedélyezze.

Más skandináv országban is volt már példa ilyen kilövésre, például Svédországban. Finnországban azonban tilos a farkasok kilövése, sőt, az együttélés segítésére törekednek.

Ennek szellemében kitaláltak egy olyan mentőmellényt, amit a kutyákra tesznek, és ami chilipaprikát lövell ki magából, ha egy farkas rátámadna az ebre – így riasztva el a farkasokat.

„A WWF-nek is vannak az együttélést segítő javaslatai. A legtöbb ajánlás a farkassal való konfliktus elkerülését célozza. Ennek hagyományos eszköze például a kerítés – amit ma már villanypásztorokkal is lehet helyettesíteni –, vagy az őrző kutyák, amelyek tenyésztésének komoly hagyományai vannak” - közölte a szervezet munkatársa.

Elmondta, hogy a WWF főként a közvélemény formálásával igyekszik segíteni. Hiszen a farkasnak a természetben nagyon fontos szerepe van, az emberre pedig lényegében nem veszélyes, ha betartunk néhány józan szabályt, amikor az erdőben közlekedünk.

Gálhidy László emlékeztett: Magyarországon az elmúlt időszakban jelentek meg újra a farkasok. Itt a farkas védett fajnak, az elejtése pedig bűncselekménynek számít.

„Sajnos ennek ellenére ejtenek el illegálisan  farkasokat, emiatt nem növekszik igazán a farkasok állománya”

- mondta a WWF Magyarország munkatársa.

„Szerencsére az elmúlt években a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területén is van szaporulat. A WWF által is támogatott kameracsapdák felvételein jól látszik, hogy születtek farkasok” - mondta Gálhidy László.

A farkasokat egész Európában két fő ok miatt pusztítják: az állataikat féltik, vagy a trófeaszerzés a cél

– közölte.

„Ez az a két hagyomány, amit a 21. században már meg kellene haladunk, és a farkasra úgy kellene tekinteni, mint az élővilág egy tagjára, akivel együtt kell élnünk, és nem úgy, mint egy prédára, amit el kell ejtenünk” - fogalmazott a WWF Magyarország munkatársa.

Hozzátette: a farkasok védelmét bárki segítheti a WWF Magyarország farkasvédelmi programjának támogatásával, amiben jelképesen örökbe lehet fogadni egy farkast.