Az Amerikai Egyesült Államok a hidegháborús Hexagon program részeként a hetvenes és nyolcvanas években 20 nagyméretű felderítő műholdat juttatott az űrbe. A szerkezetek által készített filmek tekercsei ejtőernyős tartályokba kerültek, amiket a légierő gépei gyűjtöttek össze.

A kémfelvételek 2011-ig titkosak voltak, utána azonban nyilvánosságra kerülhettek, most pedig megkezdődött a digitalizálásuk. Szerepel rajuk a Himalája is, amit azért fontos, mert ezek alapján az amerikai és a japán űrkutatási hivatal szakemberei pontosan megmondhatják, hogy milyen mértékben és sebességgel szorulnak vissza a gleccserek a világ legmagasabb hegységében.

"Jelenleg a Himaláját borító jégtakaró minden pontján évi negyedméternyi vizet veszítünk el" - mondta a BBC-nek Josh Maurer, a Columbia Egyetem professzora.

Egy másik kutatás, a Kínai Tudományos Akadémia, a Hunani Tudományos és Technológiai Egyetem, illetve a Csomolungma Hópárduc természetvédelmi központ vizsgálata szerint a világ legmagasabb hegye, a himalájai Mount Everest 2030 négyzetkilométeres természetvédelmi területén 1476 gleccser van. Zsugorodásuk az 1930-as években kezdődött, de csak az 1980-as években gyorsult fel. Azóta a jégfolyamok 26 százaléka eltűnt a hegyi déli lejtőjéről.

A gleccserek a Föld legjobb hőmérői - mondta az InfoRádiónak egy évvel ezelőtt nyilatkozó szakértő. Juhász Árpád geológus személyesen dokumentálta több gleccser lassú pusztulását - először a Gangesz forrásánál.

„Ez a Garval-Himalájában van, egy harminc kilométeres gleccser, a Gangotri-gleccser olvadása hozza létre a hinduk szent, hatalmas folyóját. Ez néhány évtized alatt is több kilométert rövidült. Amikor először jártam ott, körülbelül egy kilométerrel volt lejjebb a folyás mentén a gleccser homlokfala, mint másodszor.”

Magyarországtól néhány kilométerre is van egy gleccser, ami folyamatosan rövidül - tette hozzá a geológus.

„Itt van Ausztriában, hozzánk viszonylag közel a Pasterze-gleccser, 1851-től napjainkig másfél milliárd köbméter jég olvadt el csak ezen a helyen.”

Juhász Árpád hangsúlyozta, hogy a gleccserek visszahúzódása természetes folyamat is lehet .

„Ez nem azt jelenti, hogy bárki kétségbe vonná, hogy az embernek van szerepe a felmelegedésben, de hogy pontosan hány százalékban járul hozzá az ember egy esetleg létező természeti folyamathoz, nem tud választ adni a tudomány.”

A gleccserek zsugorodása miatt nő az erdős területek aránya, valamint a tavak és a folyók vízszintje is a világ legnagyobb hegyeinek lábánál.