A Konstanzi és Birminghami Egyetem kutatói a Journal of Neuroscience című szaklapban mutatták be eredményeiket.

"Eddig úgy gondoltuk, fél másodpercre van szüksége az agynak, ami az agyi tevékenységek dimenziójában nagyon hosszú idő" - mondta Gerd Waldhauser német kutató.

A kutatásban résztvevőktől azt kérték a szakértők, próbáljanak bizonyos tárgyakat minél jobban az emlékezetükbe vésni. Később fel kellett eleveníteniük emlékeiket, eközben elektroenkefalográffal (EEG) figyelték a fej felszíni feszültségének változásait. Ezek segítségével lehet következtetni az egyes agyi területek aktivitására.

Visszaemlékezéskor az agyban jórészt ugyanazok a területek aktivizálódnak, amelyek az élmény eltárolásakor. Minden emlék egyedi és egy bizonyos helyhez és időhöz kötődik. Az emlékezési folyamat során az érzékelési információk aktivizálódnak újra, tehát például a látásért felelős terület. A kutatás szerint ez az aktivizálódás már 100-200 milliszekundum alatt megtörténik.

"Azt hittük, az agynak eltart egy darabig, amíg a hosszú távú emlékezetért felelős hippokampuszban megtalálja az emléket. Eredményeink szerint azonban az agy sokkal gyorsabb reakcióra képes" - fogalmazott Simon Hanslmayr, a Birminghami Egyetem szakértője.

A korai folyamatok döntő jelentőségűek az emlékezés szempontjából. Ha ezt a korai aktivizálódást akadályozták, az teljesen gátolta az emlék előhívását.

"Eredményeink segítenek az epizodikus emlékezet, vagyis az ember élményeire történő emlékezés megismerésében" - véli Waldhauser. Az epizodikussal ellentétben a szemantikus emlékezet az adatok előhívását segíti.