A metrikus rendszer tízes alapú (decimális) nemzetközi súly- és mértékrendszer, amelynek hosszúságegysége a méter, tömegegysége a kilogramm. Használatát 1795-ben fogadták el Franciaországban, ahol az új rendszer távolságegységének meghatározásához egy állandó méretű természeti képződményt, a Földet választották, és a métert a Föld egyik Párizson áthaladó délkörén az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság 10 milliomod részeként határozták meg (délkörnek nevezzük a Föld felszíne mentén az egyik pólustól a másikig tartó félkört).

A Nemzetgyűlés megbízásából két csillagász, Jean-Baptiste Delambre és Pierre Méchain hat év alatt határozta meg a kiválasztott délkör Barcelona és Dunkerque közötti hosszát. Az új egységet a görög metron (mérőeszköz, mérték) szó alapján méternek nevezték el, és az összes többi metrikus egységet a méterből vezették le. XVI. Lajos ékszerésze, Marc Étienne Janety finomított platinából elkészítette a kilogramm- és méteretalonokat, amelyek közül 1799. december 10-én egyet-egyet a francia mérőeszközök hivatalos szabványává tettek meg.

1875. május 20-án Párizsban 17 ország (köztük az Osztrák-Magyar Monarchia) a méteregyezmény aláírásával vállalta a méterrendszer bevezetését, és elhatározta a rendszer kialakításának koordinációját ellátó nemzetközi méréstudományi intézet felállítását. Az egyezményt 1921-ben felülvizsgálták, és 1960 óta SI mértékegységrendszernek (Systéme International d'Unités - Mértékegységek Nemzetközi Rendszere) nevezik. A méter meghatározásának új módját 1965-ben Bay Zoltán fizikus javasolta, melynek alapján 1983-ban elfogadták a méter jelenleg is érvényes definícióját: a fény által vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt megtett út hossza.

Magyarországon a törvényhozás már a 15. század eleje óta igyekezett egységesíteni a hossz-, súly- és űrmértékek középkorban kialakult áttekinthetetlen sokaságát, de az intézkedések hosszú ideig sikertelennek bizonyultak. A gazdasági szervezetek közül először az 1850-ben alakult Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara emelt szót a Nyugat-Európában már használatos decimális mértékrendszer átvétele érdekében, de a javaslat csak a kiegyezés után talált meghallgatásra.

A földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter 1867 júliusában kérte fel a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint néhány kiválasztott szakértőt, hogy készítsenek tervezetet a méterrendszer bevezetéséről. Az akadémiai bizottságban Kruspér István, Nendtvich Károly, Szily Kálmán és Schenzl Guidó kaptak helyet.