Az új influenza vírusa tovább terjed a világban. A megbetegedések többségét az Egyesült Államokból és Mexikóból jelentették.

A 76 halálesetből 68 Mexikóban, 6 az Egyesült Államokban, egy-egy pedig Kanadában és Costa Ricában történt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint negyven országban több mint 8800-an fertőződtek meg.

Megjelent a vírus immáron Törökországban, legutóbb Görögországban, és nemrég a betegség rendkívül gyors terjedése miatt a japán kormány rendkívüli ülést tartott. A miniszterelnök nyugalomra intette a lakosságot, és közölte: a kormány nem tervezi azt, hogy a tömegrendezvényekről való távolmaradásra szólítson fel vagy a munka visszafogását kérje a vállalatoktól.

A megbetegedések többsége Oszaka, Hjógo és Kioto tartományban történtek, ahol összesen 17 millió ember él. A héten majdnem minden iskolában szünetelni fog az oktatás, zárva lesznek az óvodák is. Oszakában bezárnak a mozik is, és mindhárom tartományban kötelezően maszkot kell viselniük a vasúttársaságok és bevásárlóközpontok dolgozóinak.

Közben több tucat ország sürgette az Egészségügyi Világszervezetet, hogy változtassa meg a világjárvány kihirdetésére vonatkozó ismérveket, mondván, a szervezetnek nemcsak a vírus terjedésének gyorsaságát kell figyelembe vennie, hanem meg kell fontolnia azt is, hogy mennyire súlyos, halálos-e a vírus okozta betegség.

Tartva attól, hogy a Mexikóból eredő újfajta influenzajárvány világjárvánnyá való minősítése tömeges pánikot és gazdasági károkat okoz, Nagy-Britannia, Japán, Kína és más országok is javasolták, hogy a szervezet a Genfben megnyílt, miniszteri szintű éves közgyűlésen legyen körültekintő, mielőtt esetleg megemeli az influenza terjedésére vonatkozó riasztási fokozatot.

Jelenleg a hatos fokozatú skálán az ötös készültségi fok van érvényben világszerte. A legmagasabb riasztási fok a világméretű járvány kitörését jelenti, amit a WHO rendelkezései szerint akkor léptetnek életbe, ha egy másik világrészen is a betegség tartós terjedését tapasztalják.

A minősítésnek valószínűleg súlyos gazdasági következmények lennének: költséges kereskedelmi és utazási korlátozásokat vonna maga után, például határlezárásokkal, repülőtéri átvilágításokkal és karanténok kialakításával járna.

A kormányok tömeges pániktól, a szociális szakadék elmélyülésétől, illetve az egészségügyi rendszerek túlterhelésétől tartanak.