Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
331.81
bux:
120252.63
2026. január 14. szerda Bódog

Miért születik egyre több elefánt agyar nélkül?

Az emberi civilizáció arra kényszerít egyes fajokat, hogy jelentősen csökkentsék testük méretét, illetve háromszor gyorsabban nőjenek, mint ahogy természetes lenne. A vadászat más károkat is okoz: Afrikában egyre több elefánt születik agyar nélkül.

A vadállatok testmérete napjainkban 20 százalékkal kisebb, mint a korábbi generációk egyedeinek - mutatta ki egy amerikai kutatás, amely 29 fajt vizsgált, 40 különféle földrajzi környezetben. Ráadásul a vizsgált fajok egyedei 25 százalékkal hamarabb válnak ivaréretté.

A méretük vélhetően azért csökken, mert mindig a nagyobbakat vadásszák le, fogják ki, így a kisebbek maradnak életben. Õk pedig jó eséllyel kisebb utódokat hoznak a világra - mondta Chris Darimont, a Kaliforniai Egyetem kutatója.

A változások sok szempontból evolúciós jeleket mutatnak, a legtöbb biológus mégsem nevezi a folyamatot evolúciónak.

A kutatók drámai elváltozásokat tapasztaltak több halfajnál, csigáknál, de nagytestű emlősöknél is, például a rénszarvasnál vagy egyes bárányfajtáknál.

Az már évtizedek óta egyértelmű, hogy az egyik legnagyobb veszélyt a trófeavadászat jelenti, amikor csak a legnagyobb példányokat lövik ki. Ennek következtében az egyik legnagyobb alaszkai medvefaj egyedeinek méretében jelentős csökkenést következett be.
A szakértők egyenesen azzal riogatnak, hogy a trófeavadászat teljes fajok eltűnéséhez is vezethet, akár néhány évtizeden belül is.

Chris Darimont szerint az állatok genetikailag is küzdenek a túlélésért: a kisebb halak könnyebben átférnek a hálón, ezért a génjeik arra ösztönzik őket, hogy egyre kisebb utódokat nemzzenek.
Ráadásul mivel egyre kevesebb egyedre jut ugyanannyi élelem, az állatok hamarabb lesznek ivarérettek, ez is kisebb utódokat eredményez.

Vannak olyan állatok, amelyeknél másfajta szervi elváltozásokat okoz a folyamat: az afrikai elefántok közül egyre több születik agyar nélkül.
A vadászok a legszebb egyedeket folyamatosan pusztítják, így csak a kisebbek szaporodnak, amelyek maguk is kisebb agyarú vagy agyar nélküli utódokat hoznak világra.

A tudósok egyelőre nem tudják, hogy visszafordítható-e a folyamat. Abban azonban egyetértenek, hogy az állatfajok megmentésére hosszú távú megoldást kell keresni.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×