A Science című folyóirat legújabb számában arról számoltak be ausztrál kutatók, hogy a korallzátony növekedésének üteme 14 százalékkal csökkent az 1990-es fordulópont óta. A lassulást a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése és a víz savasabbá válása okozta.

A zátonyokat apró állatok, korallpolipok építik kalcium-karbonát, azaz mész kiválasztásával. Amikor nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a tengervízbe, a bekövetkező kémiai változás hatására a korallpolipok nem képesek a váz építésére.

Ha a folyamat nem változik, akkor a korallok egyszerűen abbahagyják a növekedést 2050-re, és elpusztulnak, a helyüket pedig átveszik az algák, és pedig súlyos csapást jelent az óceán biológiai sokszínűségére.

"Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt négyszáz évben ilyen riasztó mértékben és gyorsasággal még soha nem csökkent a korallzátony mészkiválasztása" - írta Glenn De'ath, Janice Lough és Katharina Fabricius.

A korallok pusztulása láncreakciót vált ki: elszaporodnak az algák, a kis halak elveszítik élőhelyüket, a rájuk vadászó nagytestű ragadozók pedig a táplálékukat.