Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus

Sokkoló eredmény: emberkínzás fenntartások nélkül

Az emberek többsége hajlandó fájdalmas, sőt halálos elektrosokknak kitenni egy másik embert, ha erre utasítják - ezt a zavarba ejtő tényt először egy 1961-es kísérlet tárta fel, de ugyanezt az eredményt hozta a most megismételt vizsgálat is.

Az azóta híressé-hírhedté vált 1961-es kísérletet a Yale Egyetem professzora, Stanley Milgram végezte az engedelmesség vizsgálatára. Ennek során az önkénteseket arra utasítja a kísérlet vezetője, hogy adjon elektrosokkot a számára nem látható, csak hallható embernek, ha az rosszul válaszol egy kérdésre.

Az önkéntesek 82,5 százaléka akkor is hajlandó volt tovább sokkolni, ha a fal túloldalán álló színész 150 volt felett már fájdalmas kiáltásokat hallatott. A kísérletben résztvevők többsége elment egészen a bőven halálos 450 voltig.

Az eredmény meglepte a pszichológusokat, azóta azonban egyszer sem ismételték meg a vizsgálatot, mert az hatalmas stresszt okozott az önkénteseket számára. A kaliforniai Santa Clara Egyetem szakembere, Jerry Burger azonban módosította az eljárást: az irányító kiadta az utasítást a 150 voltos sokk kivitelezésére is, és megmérték, hányan kezdték el annak végrehajtását, azonban még a mozdulat befejezése előtt leállították a kísérletet. 1961-ben a legtöbb embernél a 150 volt jelentette a határértéket: aki nem állt le itt, jellemzősen elment egészen 450 voltig.

A mostani vizsgálatban a 70 önkéntes - akiket úgy válogattak ki, hogy reprezentálják az amerikai társadalmat - 70 százaléka hajtotta volna végre a 150 voltos elektrosokkot. Az egyik csoportnál beküldtek egy beépített embert, aki határozottan elutasította az ilyen erős büntetést, példája ellenére azonban 63 százalék folytatta volna a végrehajtást.

"Ha az embereket egy bizonyos szituációba helyezzük, meglepő módon, zavarba ejtően fognak viselkedni. A korábbi eredmények még mindig érvényesek" - jelentette ki Jerry Burger. Annak idején Milgram eredményeit többen azzal próbálták magyarázni, hogy a hatvanas évek elején az emberek különösen engedelmesek voltak a tekintéllyel szemben.

A kutató ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez csak részben szolgál magyarázatot a hadifoglyokkal való kegyetlenkedésre, történjenek azok akár a második világháborúban, akár az iraki megszállás során.

Címlapról ajánljuk
Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Már mozikban Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők - ami csakúgy mint előző filmje, a Futni mentem egy nagysikerű cseh film remake változata. A filmzene a tavaly tragikusan elhunyt Tompos Kátya szerzeményein alapszik – mondta az InfoRádióban a film rendezője. Herendi Gábor reméli, hogy az ismét állami támogatás nélkül készült új filmje sikeres lesz a magyar nézők között, ami további független alkotások lehetőségét is segítené.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

2025 októberében a Fed bejelentette, hogy decemberben leállítja a mennyiségi szigorítást. Ezzel véget ér az a két és fél évig tartó időszak, amelynek során az amerikai jegybank havonta több tízmilliárd dollárral csökkentette a mérlegét, hogy visszafogja a gazdaság túlfűtöttségét és letörje a 2022-ben kialakult inflációs hullámot. Ez új piaci környezetet teremthet a részvény-, kötvény- és devizapiacok számára. A fenti változások nyomán cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a hozamok különböző piaci környezetben a részvénypiacokon (S&P 500, Nasdaq), valamint a devizapiacon (dollárindex, EUR/HUF).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×