Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
323.25
bux:
147607.45
2026. november 4. szerda Károly

Sokkoló eredmény: emberkínzás fenntartások nélkül

Az emberek többsége hajlandó fájdalmas, sőt halálos elektrosokknak kitenni egy másik embert, ha erre utasítják - ezt a zavarba ejtő tényt először egy 1961-es kísérlet tárta fel, de ugyanezt az eredményt hozta a most megismételt vizsgálat is.

Az azóta híressé-hírhedté vált 1961-es kísérletet a Yale Egyetem professzora, Stanley Milgram végezte az engedelmesség vizsgálatára. Ennek során az önkénteseket arra utasítja a kísérlet vezetője, hogy adjon elektrosokkot a számára nem látható, csak hallható embernek, ha az rosszul válaszol egy kérdésre.

Az önkéntesek 82,5 százaléka akkor is hajlandó volt tovább sokkolni, ha a fal túloldalán álló színész 150 volt felett már fájdalmas kiáltásokat hallatott. A kísérletben résztvevők többsége elment egészen a bőven halálos 450 voltig.

Az eredmény meglepte a pszichológusokat, azóta azonban egyszer sem ismételték meg a vizsgálatot, mert az hatalmas stresszt okozott az önkénteseket számára. A kaliforniai Santa Clara Egyetem szakembere, Jerry Burger azonban módosította az eljárást: az irányító kiadta az utasítást a 150 voltos sokk kivitelezésére is, és megmérték, hányan kezdték el annak végrehajtását, azonban még a mozdulat befejezése előtt leállították a kísérletet. 1961-ben a legtöbb embernél a 150 volt jelentette a határértéket: aki nem állt le itt, jellemzősen elment egészen 450 voltig.

A mostani vizsgálatban a 70 önkéntes - akiket úgy válogattak ki, hogy reprezentálják az amerikai társadalmat - 70 százaléka hajtotta volna végre a 150 voltos elektrosokkot. Az egyik csoportnál beküldtek egy beépített embert, aki határozottan elutasította az ilyen erős büntetést, példája ellenére azonban 63 százalék folytatta volna a végrehajtást.

"Ha az embereket egy bizonyos szituációba helyezzük, meglepő módon, zavarba ejtően fognak viselkedni. A korábbi eredmények még mindig érvényesek" - jelentette ki Jerry Burger. Annak idején Milgram eredményeit többen azzal próbálták magyarázni, hogy a hatvanas évek elején az emberek különösen engedelmesek voltak a tekintéllyel szemben.

A kutató ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez csak részben szolgál magyarázatot a hadifoglyokkal való kegyetlenkedésre, történjenek azok akár a második világháborúban, akár az iraki megszállás során.

Címlapról ajánljuk

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kaposvári polgármester: "Nem voltam ügynök, soha nem ártottam senkinek"

Kaposvári polgármester: "Nem voltam ügynök, soha nem ártottam senkinek"

Szita Károly kaposvári polgármester szerint nincs semmi új abban, hogy ügynöki múlttal vádolják. A 32 éve hivatalban lévő városvezető hangsúlyozza, hogy soha nem volt ügynök, és senkinek sem ártott. Állítása szerint 2005-ös feljelentése nyomán az ügyészség megállapította, hogy manipulálták az iratokat, a tettest azonban nem sikerült azonosítani. Ungváry Krisztián történész, aki elsőként írt Szita múltjáról, ezzel szemben azt mondja, hogy a most nyilvánossá vált, gazdag adatokkal kitöltött karton egyértelműen bizonyítja a beszervezés tényét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×