Infostart.hu
eur:
367.37
usd:
324.26
bux:
147128.86
2026. szeptember 29. kedd Mihály

Sokkoló eredmény: emberkínzás fenntartások nélkül

Az emberek többsége hajlandó fájdalmas, sőt halálos elektrosokknak kitenni egy másik embert, ha erre utasítják - ezt a zavarba ejtő tényt először egy 1961-es kísérlet tárta fel, de ugyanezt az eredményt hozta a most megismételt vizsgálat is.

Az azóta híressé-hírhedté vált 1961-es kísérletet a Yale Egyetem professzora, Stanley Milgram végezte az engedelmesség vizsgálatára. Ennek során az önkénteseket arra utasítja a kísérlet vezetője, hogy adjon elektrosokkot a számára nem látható, csak hallható embernek, ha az rosszul válaszol egy kérdésre.

Az önkéntesek 82,5 százaléka akkor is hajlandó volt tovább sokkolni, ha a fal túloldalán álló színész 150 volt felett már fájdalmas kiáltásokat hallatott. A kísérletben résztvevők többsége elment egészen a bőven halálos 450 voltig.

Az eredmény meglepte a pszichológusokat, azóta azonban egyszer sem ismételték meg a vizsgálatot, mert az hatalmas stresszt okozott az önkénteseket számára. A kaliforniai Santa Clara Egyetem szakembere, Jerry Burger azonban módosította az eljárást: az irányító kiadta az utasítást a 150 voltos sokk kivitelezésére is, és megmérték, hányan kezdték el annak végrehajtását, azonban még a mozdulat befejezése előtt leállították a kísérletet. 1961-ben a legtöbb embernél a 150 volt jelentette a határértéket: aki nem állt le itt, jellemzősen elment egészen 450 voltig.

A mostani vizsgálatban a 70 önkéntes - akiket úgy válogattak ki, hogy reprezentálják az amerikai társadalmat - 70 százaléka hajtotta volna végre a 150 voltos elektrosokkot. Az egyik csoportnál beküldtek egy beépített embert, aki határozottan elutasította az ilyen erős büntetést, példája ellenére azonban 63 százalék folytatta volna a végrehajtást.

"Ha az embereket egy bizonyos szituációba helyezzük, meglepő módon, zavarba ejtően fognak viselkedni. A korábbi eredmények még mindig érvényesek" - jelentette ki Jerry Burger. Annak idején Milgram eredményeit többen azzal próbálták magyarázni, hogy a hatvanas évek elején az emberek különösen engedelmesek voltak a tekintéllyel szemben.

A kutató ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez csak részben szolgál magyarázatot a hadifoglyokkal való kegyetlenkedésre, történjenek azok akár a második világháborúban, akár az iraki megszállás során.

Címlapról ajánljuk

Beidézték Kósa Lajos és Bánki Erik fideszes képviselőket csütörtökre

Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőket idézte be csütörtöki ülésére a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság – közölte Facebook-oldalán közzétett videójában Csőszi Attila (Tisza), a bizottság elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.30. szerda, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Észak-Korea jelenleg 8 ezer katonát állomásoztat Oroszország területén és még 10 ezer fegyverest fognak küldeni a szövetséges állam megsegítésére – erről beszélt ma este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Oroszországnak fel kell készülnie a harmadik világháborúra, csak így kerülhető el, hogy a konfliktus valóban bekövetkezzen – fejtegeti Alekszej Csadajev orosz politikai elemző a Moszkovszkij Komszomolec vezető anyagában. Csadajev arról is beszél, hogy szerinte az európai országok sincsenek felkészülve egy Oroszországgal való háborúra, de ettől függetlenül nem hisznek Moszkvának, amikor az orosz vezetők arról beszélnek, hogy nem akarnak megtámadni EU-s országokat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×