Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Magyarország különösen ki van téve az extrém időjárásnak

Hogyan lehet küzdeni a klímaváltozás ellen úgy, hogy az energiaellátás is biztos maradjon - egyebek között ezzel is foglalkozik majd a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2009-re szóló cselekvési programja - mondta Harnos Zsolt a Corvinus Egyetem professzora. A Klímaváltozás: kockázat és társadalom című konferencia után a kutató az InfoRádiónak hangsúlyozta: az éghajlatváltozás egyelőre kiszámíthatatlan, a tavalyi extrém időjárás mintegy 150 milliárd forintos kárt okozott a mezőgazdaságnak, és legalább 700 haláleset hozható összefüggésbe a nagy kánikulával.

A klímaváltozásról szóló csütörtöki konferencián Harnos Zsolt akadémikus ismertette a hamarosan elkészülő Nemzeti Éghajlat- változási Stratégia 2009-re és 2010-re vonatkozó konkrét programját.

A szakértő elmondta, hogy a stratégia elsősorban az energiatakarékosságra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosít. A program részeként kiemelte a szén-dioxid kvótakereskedelem felpörgetését és az országon belüli kereskedés elindítását is.

Az első rövidtávú akciótervbe bekerülnek a vízgazdálkodás kérdései, a vésztározók építésének tervei és a társadalmi szemléletformálás terve is.

A Kárpát- medencében mintegy évi másfél Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés várható, amely szélsőséges időjárási jelenségekkel jár - hangsúlyozta az akadémikus. A következmények elszenvedője a társadalom lesz, ezért itt az ideje elkezdeni a védekezést, elsőként meg kell erősíteni a katasztrófa elhárítást.

Az akciótervben és a kutatás- fejlesztés területén is számolni kell azzal, hogy Magyarország - az egyedi éghajlati adottságok miatt - halmozottan érzékeny a klímaváltozásra. Emiatt többletköltségekkel kell majd számolnunk - jelezte a kutató.Míg az elmúlt 50 évben az átlaghőmérséklet emelkedése Európában "csak" 0,7 Celsius-fok volt, addig a Kárpát-medencében 1 Celsius-fok- nyilatkozta az InfóRádiónak Láng István akadémikus-klímakutató. Ennek oka, hogy régiónk három nagy éghajlati övezet - az óceáni, a mediterrán és a szárazföldi - találkozási pontján fekszik, ezért sokkal inkább ki van téve az extrém időjárási jelenségeknek.

Láng István szerint felül kell vizsgálni az energiapolitikát. Szerinte minden eszközt meg kell ragadni a szén-dioxid- és a metán-kibocsátás csökkentésére, és át kell állni a megújuló energiaforrások használatára.

Nagyon fontos a társadalmi tudat formálása, a lakossággal tudatosítani kell, hogy a veszély egyre nagyobb lesz - folytatta. Fell kell hívni a figyelmet a gáz, a víz, és a villamosenergia takarékos használatára.

Mindenkinek tudnia kell, hogy mi a teendő a nagy hőségben, a hidegben vagy éppen árvíz esetén - hívta fel a figyelmet a kutató a 2009-ben várható időjárási jelenségekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×