Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
317.53
bux:
145080.86
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia

Szeptemberben indul az európai szupergyorsító

A világ legnagyobb energiájú és leghosszabb részecskegyorsítója, amely a világegyetem titkait hivatott felfedni, szeptember 10-én kezdi meg működését - jelentették be a részecskefizikai kutatások európai szervezeténél, a CERN-nél.

A Nagy Hadronütköztető (LHC) egy 27 kilométeres földalatti alagútban, Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található. A berendezésben az elemi részecskéket a fényhez közeli sebességre gyorsítják fel, majd ütköztetik egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal. Az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket az elemi részecskéket tanulmányozzák a fizikusok.

Az LHC-ben olyan körülményeket hoznak létre az ütközésekkel, amilyenek közvetlenül az ősrobbanás után voltak. Ekkor a protonokat és neutronokat felépítő, kvark elnevezésű részecskék kötetlen állapotban léteztek. Az "ősleves" tulajdonságainak vizsgálatával a világegyetem keletkezéséről is többet tudhatnak meg a kutatók.

Az új szupergyorsítóval hétszer nagyobb energiájú részecskenyalábot hozhatnak létre, mint a korábbiakkal. A berendezést azonban nem lehet egyetlen kapcsolóval elindítani. Mind a nyolc szektorát a mínusz 271 Celsius fokos (1,9 Kelvin fokos) működési hőmérsékletre kell lehűteni. Ez alacsonyabb hőmérséklet, mint amilyen a világűrben van. Miután minden szektorban elérik ezt a hőmérsékletet, még számos ellenőrző tesztet végeznek az első nyaláb körbefuttatása előtt.

"Egy maratont sprinttel fejezünk be" - jellemezte a munkaterhelést Lyn Evans, a projekt vezetője. A kutatók olyan kérdésekre keresnek választ, mint: hogyan szerzik tömegüket a részecskék, vagy miért van több anyag, mint antianyag? 1994, az építkezés megindulása óta mintegy tízezer, a világ minden tájáról érkezett kutató dolgozott a 10 milliárd dollár (pillanatnyi árfolyamon: 1560 milliárd forint) összköltségű berendezés előkészületein.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Nyomatékosan kéri a katasztrófavédelem: senki semmilyen körülmények között ne gyújtson tüzet, ne hagyjon a napon fém- vagy üveghulladékot, járó motorral ne álljon meg aljnövényzet közelében, a mezőgazdasági munkások pedig bírják ki dohányzás nélkül, továbbá munkagépeiket folyamatosan tisztítsák, mert a növényi zúzalék rendkívül gyúlékony. Már emberéletet is követelt egy ártatlannak indult kerti rőzseégetés. Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivőt az InfoRádió kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.07.30. csütörtök, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Rossz hírt kapott a Nyugat a rettegett Oresnyik rakéta szétszedésével, Druzskivkát ostromolják az oroszok – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Rossz hírt kapott a Nyugat a rettegett Oresnyik rakéta szétszedésével, Druzskivkát ostromolják az oroszok – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az orosz Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta szinte teljesen külföldi alkatrészek nélkül készül, a komponensek egy részét pedig Fehéroroszországban gyártják – közölte Vlagyiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnök szankciós politikáért felelős tanácsadója az RBK cikke szerint. A RIA Novosztyi az orosz Dél csapatcsoportosítás közleményére hivatkozva az írta, hogy az orosz erők a donyecki régióban behatoltak a Kramatorszktól délre fekvő Druzskivka városába. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×