Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Milyen érzés lehet meghalni?

Milyen érzés lehet meghalni? A kérdés hátborzongató, előbb-utóbb azonban mindenki eltöpreng rajta, a kutatók pedig néhány esetben tudják is a választ.

Kutatók, akik munkájuk eredményét a New Scientist című tudományos lapban publikálták, szerencsés túlélők elmondásaiból, és sok elhunyt sérüléseiből következtettek arra, milyen érzés lehet megfulladni, elvérezni vagy éppen megégni.

Bármi is legyen a halál oka, a "kegyelemdöfést" általában az oxigénhiány jelenti.

Fulladás esetén az áldozat először megpróbálja visszatartani a lélegzetét, általában 30-90 másodpercig. A túlélők szerint az első korty víz égető fájdalommal áramlik a tüdőbe, ezután azonban nyugalom lesz úrrá a fuldoklón. Az oxigénhiány hamarosan eszméletveszést okoz, a szív leáll, és agyhalál következik be.

Ha valaki infarktust kap, szorítást érez a mellkasában - ez a jele annak, hogy a szív oxigénért küzd. A normál szívritmus előbb szabálytalanná válik, majd a szív megáll. Tíz másodpercen belül eszméletvesztés következik be, néhány perccel később pedig beáll a halál.

Ahogy nő a vérveszteség - például egy baleset után -, különböző tünetek jelentkeznek az áldozatoknál. Ha már másfél liter elfolyt, az illető gyengének érzi magát, szomjas és nyugtalan. Két liter elvesztésénél szédülés és zavartság jelentkezik, majd az áldozat végleg elveszti az eszméletét.

Amikor valakit az otthonában üt meg az áram, és ez tíz másodpercnél valamivel tovább tart, elveszti az eszméletét. Ha azonban nagyobb erősségű áram megy át a testén, a szíve vagy az agya hagy fel a működéssel, és szinte azonnal öntudatlanul esik össze. A tudósok megállapították azt is, hogy a villamosszékben kivégzettek halálát nem az elektromos áram, hanem az agy túlhevülése vagy fulladás okozza.

Zuhanáskor lelassul az idő - erről számolnak be a túlélők. Vannak, akik csodával határos módon megmenekülnek, hiába estek le nagy magasságból, néhány sérülés azonban azonnali halált okoz.

Akasztáskor az áldozat általában tíz másodpercen belül megfullad, ha azonban a hurkot rosszul helyezték el, percekbe is telhet, amíg kiszenved. Ha az áldozat a magasból esik le, a nyakát töri a kötél.

A tűz általi sem kíméletes halál: az áldozat fájdalomérzete rendkívüli módon felerősödik. Ahogy a felszíni idegek károsodnak, a fájdalom egy része elmúlik, de nem mind - állítják a kutatók. A legtöbben, akik tűzesetben halnak meg, általában nem a lángok martalékai lesznek: az égés közben felszabaduló mérgező gázok végeznek velük.

A lefejezést gyors és fájdalommentes kivégzési módnak tartották, valószínű azonban, hogy az áldozat néhány pillanatig eszméleténél volt azután, hogy a gerincvelő megszakadt. A guillotine-os kivégzésekről szóló francia beszámolók szerint előfordult, hogy a kivégzettek szeme vagy szája a csapást követő harminc másodpercben még mozgott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×