Jean-Pierre Houdin nyolc éven át tanulmányozta a kérdést, és végül arra a következtetésre jutott, hogy rosszak azok az elméletek, amelyek szerint a 4.500 évvel ezelőtti építkezéshez külső rámpákat használtak.

"Ez jobb, mint az összes többi teória, mert ez az egyetlen, ami működik" - közölte az építész, aki szerint az általa elképzelt módszerrel csupán 4 ezer ember képes lett volna felépíteni a síremléket, szemben az eddigi elképzelésekkel, amelyek szerint 10 ezren dolgoztak ott.

Kívül-belül

Szerinte a Kheopsz fáraó végső nyughelyét építő munkások a piramis belsejében állították fel azokat a rámpákat, amelyek segítségével helyükre húzták-tolták a hárommillió, két és fél tonna tömegű kőtömböt.

Õ is úgy véli azonban, hogy egy pontig, a 43 méteres magasságig külső feljárókat alkalmaztak, ezután készítették el a belsőket, hogy a 137 méter magas piramis csúcsára is feljuttathassák a tömböket.

"Ez minden eddigi magyarázattal szemben áll" - mondta Bob Brier egyiptológus, miután megismerte a francia építész elképzelését.

Hozzátette: "Magam is húsz évig tanítottam azokat, de valahol tudtam, hogy rossz teóriák voltak."

Bizonyítékot keresnek

Jean-Pierre Houdin szerint a külső rámpák eltakarták volna a piramist, ami nehezítette volna a tájolást, ezenkívül pedig túlságosan kevés hely maradt volna a munkára.

Egy hosszú, a piramis egyik oldalához illesztett feljáróhoz pedig túl sok követ kellett volna felhasználni.

Lényeges az is, hogy nem maradtak olyan nyomok, amelyek a külső építkezésre utaltak volna.

Már megkezdődött egy építészekből álló csoport felállítása, amely az elmélet helyességét vizsgálja majd.