Ha azt vesszük alapul, hogy a bolygónak csak egy bizonyos mennyiségű természeti forrása van, amelyet évente szabadon, hosszú távú negatív következmények nélkül felhasználhat az emberiség, akkor az idei forrásokat október 8-ig már felélte a világ, és október 9-én már "hitelből" él - hívja fel a figyelmet a fenntartható gazdasági fejlődésért küzdő New Economics Foundation (Új Gazdaság Alapítvány).

A környezetvédők arra figyelmeztetnek: csakúgy, ahogy a rendelkezésre álló forrásoknál több pénzt használó cégeknek, vagy egyéneknek, a Földet túlhasználó emberiségnek is előbb-utóbb szembe kell néznie a következményekkel.

Kevesebb erdő, hal...

Az egyik legnagyobb ezzel összefüggő probléma az éghajlatváltozás, amely már most szélsőséges időjárási jelenségeket, hosszabb távon pedig éhezést, vízhiányt és háborúkat hozhat a világ számos részén.

A Föld forrásainak kontrollálatlan kiaknázása azonban jól nyomon követhető a világ erdőinek fogyatkozásában, a mezőgazdasági hozamok csökkenésében és a túlhalászat következtében számos halfaj közelgő kipusztulásában.

Az amerikai Global Footprint Network adatai szerint, amelyek a brit intézet számításának alapjául is szolgáltak, az emberi faj 23 százalékkal több erőforrást használ, mint amennyit a Föld újratermelni képes. Míg egy emberre maximálisan 1,8 hektárnak megfelelő erőforrás jutna, addig manapság fejenként 2,2 hektárt használ fel az emberiség.

Elsősorban Nyugaton

A New Economics Foundation elemzése szerint az emberiség az 1980-as évek végén kezdett a rendelkezésre álló természeti forrásoknál többet felhasználni. Míg 1987-ben még december 19. után kezdett el ökológiai hitelből élni a világ, addig 1995-ben ez a nap már november 21. volt, nem sokkal az ezredforduló után pedig már októberben elkezdte "felfalni a Földet" az emberiség.

A túlfogyasztás elsősorban a nyugati országokra jellemző: ha az amerikai fogyasztói társadalom lenne jellemző világszerte, egy helyett öt bolygóra lenne szükség az igények kielégítésére. A nagy-britanniai életmódot alapul véve három Föld kellene. A fejlődő országok ugyanakkor töredékét használják csak fel a rendelkezésre álló az erőforrásoknak.

A New Economics Foundation felhívta a figyelmet számos értelmetlen pazarlásra is, amely a nyugati világot, például a szállításra rengeteg energiát felhasználó kereskedelmet jellemzi. Nagy-Britannia például 1500 tonna burgonyát exportált Németországba 2004-ben, de ugyanennyit importált is. Több mint 10 ezer tonna tejet és tejszínt szállított Franciaországba, ahonnan 9900 tonnát importált.