Minden olyan betegségnél, amely valamilyen fertőzéssel függ össze, elvileg két megközelítésről van szó - mondta az InfoRádiónak Falus András immunológus professzor, a Semmelweis Egyetem tanára. Az egyik a védőoltás kidolgozása és ily módon a megelőzés, a másik a más fertőzöttek gyógyítása, vagyis a vírus hatásának mérséklése.

Falus András szerint a svéd kutatók arra alapozzák bejelentésüket, hogy hasonlóságot véltek felfedezni a H5N1 emberre gyakorolt hatása, és egy olyan súlyos immunbetegség között, amely a fehérvérsejtek túlságosan gyors osztódásával jár együtt.

Ez alapján a svéd kutatók úgy gondolják, hogy ennek a súlyos immunbetegségnek a gyógyítására alkalmas szerek, amelyek a sejtek "öngyilkosságát" fokozzák, esetleg a H5N1-el fertőzött betegek gyógyítására is használhatóak lehetnek - mutatott rá Falus András, hozzátéve, hogy ezeket a szereket citosztatikumoknak nevezik, és a kemoterápia egyik leghatékonyabb eszközét jelentik a daganatos betegségekben.

A svéd tudósok szerint egy széles körben elérhető, olcsó gyógyszerről van szó. Így felmerülhet a kérdés, hogy nem szoríthatják-e háttérbe a kutatások folytatását az üzleti érdekek. Hiszen a madárinfluenza elleni vakcina kidolgozása és gyártása sokkal jobb üzletnek tűnik.

"Szeretnék jóhiszemű és pozitívan gondolkodó lenni a tekintetben, hogy a döntést nem az üzleti sikerek és lobbi-eredmények határozzák meg, hanem az, hogy mi a legjobb a betegeknek" - hangsúlyozta az immunológus professzor, hozzátéve, hogy miután az egyik szer a megelőzést, a másik pedig a gyógyítást szolgálja, a kettő nem versenyezne egymással, hanem párhuzamosan volna használható a madárinfluenza elleni harcban.