Hajós Alfréd nyerte a magyar sport első, sőt első két olimpiai bajnoki címét, az 1896-os, athéni olimpián. Esetében aranyról beszélni jelképes, hiszen az első modernkori olimpián a győztesek még ezüstérmet kaptak.
A téli olimpián történetében Liu Shaoang a rövid pályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján aratott diadala a második aranyérem, az elsőt négy évvel ezelőtt, a dél-koreai Pjongcsangban a férfi váltó nyerte, Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállításban.
Liu Shaoang a második magyar férfi sportoló, aki egyéni olimpiai bajnoki címet nyert Pekingben, az elsőt 2008-ban, a nyári játékokon a kenus Vajda Attila nyakába akasztották. A kínai fővárosban ez a negyedik magyar olimpiai elsőség, tizennégy éve a férfi vízilabda-válogatott és a Janics Nata, Kovács Katalin kajak kettős szerzett még aranyat.
„Ado” az első magyar sportoló, aki kétszeres téli olimpiai bajnok. Ugyan az eddigi egyetlen, aki négy téli olimpiai érmet is magáénak mondhat, a pjongcsangi egy mellé Pekingben hozzátett még hármat, így az eddigi gyűjteménye két arany és két bronz.
Ő az egyetlen magyar, aki téli olimpián egyéni számban érmet tudott nyerni, immár kettőt is. Az előző mondatból az is kiolvasható, hogy az 500-as siker után az első magyar, aki egyéni aranyérmet nyert téli olimpián.
Ezzel az aranyéremmel a pekingi olimpia minden szempontból a magyar sport eddigi legsikeresebb téli olimpiája lett. Részben azért, mert először született több érem (már három!), részben azért, mert még alig túl a játékok felén már sikerült beállítani a pjongcsangi rekordot a pontszerző helyek számát tekintve.
A pekingi szerepléssel a rövid pályás gyorskorcsolya lett magyar szempontból a téli olimpiák legsikeresebb pontszerző sportága, megelőzve a műkorcsolyát. (S még a pontok száma nőhet szerdán.)
Liu Shaoang, a Ferencváros huszonhatodik magyar olimpiai bajnok sportolója.