Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Mosonmagyaróvári Kézilabda Club

Káosz a mosonmagyaróvári kéziseknél: sztrájkkal kezdődött a DVSC elleni meccs

A játékosok tiltakozásképpen tagadták meg a játékot a találkozó elején, miután a klub vezetőségében eluralkodott a fejetlenség.

Szokatlan jelenettel kezdődött a szerdai Mosonmagyaróvár–Debrecen mérkőzés a női kézilabda NB I 9. fordulójában, ugyanis a hazai csapat játékosai a találkozó legelején látványos tiltakozó akciót tartottak. Az MKC-játékosok a pálya közepén összeölelkeztek – így tettek a cserepadon tartózkodók is Gyurka János vezetőedzővel együtt –, hátat fordítottak az ellenfél kapujának, tüntetőleg megtagadva ezzel a játékot egy rövid ideig. A hazaiak gyakorlatilag átadták a labdát a debrecenieknek, akik úgy vezethették első két támadásukat, hogy nem védekezett az ellenfél, gyorsan lőtt is két gólt a DVSC. A mosonmagyaróvári női kézilabdázók tulajdonképpen hasonlóan cselekedtek, mint a párizsi olimpián az olasz férfi vízilabdázók, akik tiltakozásképpen hátat fordítottak a zsűrinek a spanyolok elleni helyosztón, az első négy percben direkt egy játékossal kevesebben voltak a medencében, sőt gyakorlatilag nem is játszottak. Komoly büntetést kaptak ezért, amiről Molnár Tamás, a World Aquatics vízilabda-bizottságának vezetője is elmondta a véleményét az InfoRádióban.

A mosonmagyaróvári közönség hangos ünnepléssel fogadta a mostani demonstrációt, ugyanakkor az M4 Sport videója alapján a debreceniek először nem nagyon értették, mi történik, illetve nem igazán tudták, hogy kezeljék a helyzetet.

A történtek hátterében az áll, hogy az MKC SE hétfőn bejelentette, Horváth Péter lett a klub elnöke, munkáját öt elnökségi tag segíti. Ezt követően azonban három elnökségi tag, Szabó Miklós polgármester, valamint a névadó főtámogató Motherson cég két képviselője, Tibori-Pál Levente és Póda Péter arról adott ki közleményt, hogy nem fogadják el a tisztújító küldöttgyűlésen történteket,

törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, annak lezárultáig pedig az elnökségi tagságukat felfüggesztik.

A szerdai mérkőzés – melyet 31–29-re a DVSC nyert meg – után a mosonmagyaróvári Tóth Eszter azt válaszolta az M4 Sport riporterének kérdésére, hogy nem volt más választásuk, mint a tiltakozás. „Látjuk, hogy nincs más lehetőségünk, ez volt az utolsó. Szeretnénk, hogy itt egy igazságos vezetőség legyen, ami azért dolgozik, hogy sikeresek legyünk. Azt érezzük, hogy ide nem kell az eredményesség, viszont mi emberek és élsportolók is vagyunk, akik csak erre törekednek” – hangsúlyozta.

A korábbi válogatott kézilabdázó közölte: nem kívánnak ilyen emberekkel dolgozni, a debreceniektől pedig elnézést kért, és jelezte: a demonstrációjuk nem ellenük irányult. „Tudom, a sors fintora, hogy két gólt engedtünk be az elején és kettővel kaptunk ki,

de nekünk a legnagyobb bajunk az, hogy nem csak az ellenféllel kell megküzdenünk...

– tette hozzá sokat sejtetően Tóth Eszter.

Gyurka János, az MKC vezetőedzője elmondta: előzetesen semmit sem tudott arról, mi fog történni a meccs elején. „Szeretnénk megtartani az eredményességet, a csapat a szurkolóinkért küzd, akik csodálatosak. Nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy mit teljesített ma ez a csapat. Hogy mennyire együtt tudtunk lenni és rezdülni. Sajnálom, hogy a végjátékban nem tudtunk pontosabbak lenni, de büszke vagyok a csapatra, a szurkolókra, újra magunkra találtunk” – nyilatkozta a szakember.

A Mosonmagyaróvári KC SE honlapjának beszámolója szerint hétfőn az eddig kilenctagú elnökség minden tagja benyújtotta lemondását. A klubot négy éve irányító Guntram Thurnher, aki elnök és az egyesület által 100 százalékban tulajdonolt kft. ügyvezetője is volt, utóbbi feladatköréről is lemondott. A küldöttgyűlésen első körben módosítani kellett az alapszabályt, melyet azért kezdeményeztek, hogy a jövőben már csak hat tagja legyen az elnökségnek.

Az új klubelnök szerint a másik jelölt teljesen alkalmatlan volt

Az új klubelnök, Horváth Péter az egyesület Facebook-oldalán kommentálta a hétfői küldöttgyűlésen történteket. Úgy fogalmazott, „a sport nem politika”, és véleménye szerint az ők kritizálók azt kérték a küldöttektől, hogy egy olyan személynek adják át a körülbelül 260 fős utánpótlást, a munkacsarnokot, és az eszközöket, felszereléseket, emellett az egyesület által tulajdonolt profi csapatot működtető Kft-t, akit „korábban sohasem látott sem Mosonmagyaróváron, sem a klubnál”.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy kérésünk ellenére nem adtak információt arról, hogy ki fogja a jövőben irányítani az egyesület, milyen tervei vannak, milyen tőkét szeretne bevonni, milyen tervei vannak az ott kézilabdázó gyerekekkel, edzőkkel, stábtagokkal” – tette hozzá. Horváth Péter szerint a hétfői küldöttgyűlésen rágalmazásokat kellett elszenvedniük az MKC-ért teljes szívvel dolgozó embereknek. Mint fogalmazott, Szabó Miklós és Tibori-Pál Levente a munkahelyünkön helyezett olyan mértékű nyomást rájuk, ami szerinte „teljességgel elfogadhatatlan”.

„A küldöttek állásának elvesztését helyezték előtérbe, azért, mert demokratikus jogukkal élve választottak. Az általuk kért szakmai támogatottat több okból sem tartották alkalmasnak arra, hogy az egyesületet vezesse, a felterjesztőknek alternatívája nem volt, így született meg a jogszerű döntés, mely alapján én, Horváth Péter lettem az egyesület elnöke” – idézte fel a történteket.

Fegyelmi eljárás indul

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) csütörtökön közleményben jelezte, hogy fegyelmi eljárást indít a szerdai mérkőzés elején történt demonstráció miatt.

A meccs versenybírói és játékvezetői a találkozó lefújását követően jelezték a történeteket az MKSZ etikai és fegyelmi bizottságnak, ami a szövetség fegyelmi szabályzata alapján elegendő alap fegyelmi eljárás megindításához.

Az MKSZ a vizsgálat lezárulta után ad részletes tájékoztatást a történtekről és a lehetséges következményekről.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×