Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
311.12
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
A francia Laura Flippes (k) az olimpiai kvalifikációs női kézilabda-világbajnokság döntőjében játszott Norvégia-Franciaország mérkőzésen Herningben 2023. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Claus Fisker

A franciák nyerték a világbajnokságot

Az olimpiai bajnok francia válogatott 31-28-ra legyőzte a legutóbb aranyérmes, társházigazda norvég csapatot a norvég-dán-svéd közös rendezésű olimpiai kvalifikációs női kézilabda-világbajnokság vasárnapi herningi fináléjában.

Az elődöntőben a franciák könnyedén, 37-28-ra múlták felül a svédeket, míg a két éve aranyérmes norvégok hosszabbításban 29-28-ra kerekedtek a hosszú időn keresztül remeklő dánok fölé. Egy hete a középdöntőben már találkozott a tornán az előzetesen a legnagyobb esélyesek közé sorolt két csapat, akkor 24-23-as francia siker született. A 26. női vb volt az első, amelyet három ország együtt rendezett, a tornát lezáró vasárnap esti herningi fináléban Norvégia az ötödik, Franciaország a harmadik aranyáért szállt harcba, a mostanit is beleszámítva a legutóbbi négy vb-döntőből harmadszor csapott össze ez a két fél a döntőben.

A találkozó az előzetesen vártaknak megfelelően minőségi játékot és szoros kezdést hozott, sok volt a gyors lefolyású támadás, ám felállt fal ellen sem jöttek zavarba a csapatok, elsősorban a támadójáték dominált. A 24. percben, 17-14-es francia előnynél alakult ki először háromgólos különbség a sokáig kiegyenlített első félidőben, s ugyan a 27. percben már négy találat is volt a különbség,

a pihenőre háromgólos francia előnnyel vonultak a felek.

A fordulást követően sem változott a differencia, a sok technikai hibával játszó skandinávok nem tudtak közelíteni, az utolsó negyedórához 26-23-mal érkeztek a csapatok. Bár ezt követően 26-25-re zárkóztak fel a norvégok, az utolsó hét perc elejére visszaállította négygólos vezetését az olimpiai bajnok (29-25). A záró öt percen belül még visszajöttek kettőre a norvégok, de az elődöntőhöz hasonló fordításra ezúttal már nem voltak képesek, Franciaország így harmadik vb-címét gyűjtötte be, tette ezt százszázalékos teljesítménnyel.

A finálé legeredményesebbje a norvég Nora Mörk lett 8 góllal.

Estelle Nze Minko, a Győr francia balátlövője háromszor volt eredményes, norvég klubtársai közül az irányító Stine Oftedal hat, a jobbszélső Emilie Hovden két gólt szerzett, a beálló Kari Brattset nem talált be, míg a kapus Silje Solberg két lövést védett.

A Golovin Vlagyimir irányította magyar válogatott az olimpiai selejtezőtornás indulás jogát kiharcolva tizedik helyen végzett.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×