Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
324.4
bux:
0
2026. november 4. szerda Károly

Miért nem lett az Arsenal labdarúgója Ronaldo?

Az újdonsült aranylabdás Cristiano Ronaldo legnagyobb sikereit a Manchester Uniteddel érte el, ám csak kevésen múlott, hogy ne a nagy rivális Arsenal csapatához szerződjön. Arsene Wenger már a portugál sztárfutballista nevével ellátott mezt is elkészítette, ám a szélsőre végül Sir Alex Ferguson csapott le.

2003 nyarán 12 millió fontért vette meg a Manchester United Cristiano Ronaldót a lisszaboni Sportingtól. A Vörös ördögök menedzserét, Sir Alex Fergusont állítólag csapata játékosai győzték meg arról, hogy szerezze meg a portugál futballistát, miután többször is bolondot csinált belőlük cseleivel a Sporting stadionavató meccsén.

Korábban azonban az Arsenal francia trénere, Arsene Wenger is kinézte magának Ronaldót, és közel állt ahhoz, hogy megszerezze a futballistát.

"Ronaldo az edzőpályánkon járt, körbevezettem és adtam neki egy mezt, amin a neve állt" - emlékezett vissza a londoni klub menedzsere, aki a labdarúgó anyját is győzködte arról, hogy az Ágyúsokhoz szerződjön a portugál szélső.

Arsene Wenger a touloni ifjúsági tornán vette észre Ronaldo tehetségét, de azt elismerte, akkor még nem is sejtették, hogy ennyi gólt képes szerezni.

Az Arsenal menedzsere szerint számításait az húzta keresztül, hogy a Manchester Unitednek volt egy együttműködési megállapodása Ronaldo klubjával, a Sportinggal, így miután bejelentkeztek érte, egyértelmű volt, hogy ki lesz a befutó.

Arsene Wenger beszélt arról, hogy ő is elhalászott egy futballistát manchesteri kollégája orra elől, ám a nevét csak akkor hajlandó elárulni, ha az Arsenal-játékos is Aranylabdát nyer.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×