Tizenhárom év szünet után a jövő év elején ismét megrendezik a Magyar Filmszemlét, amelyre nyolc kategóriában lehet nevezni 2024. december 7-ig. A fesztivált 2025. február 3. és 9. között tartják a budapesti Corvin moziban. A szemlére 2023. január 1-je után készült magyar filmekkel, valamint magyar részvétellel készült koprodukciós alkotásokkal lehet nevezni. A kiírás az mfszemle.hu oldalon érhető el. A beküldött filmeket előzsűri fogja elbírálni. A nyolc kategória a következő:

• játékfilm
• kisfilm
• kísérleti film
• hosszú dokumentumfilm (70 percnél hosszabb alkotás)
• rövid dokumentumfilm vagy dokumentumsorozat
• animációs film
• animációs rövidfilm
• tévésorozat

A Magyar Filmszemle igazgatója az InfoRádióban felidézte: Andy Vajna az Oscar-díj mintájára létrehozott egy filmhetet Magyarországon, melynek keretében kategóriánként öt-öt filmet választott ki az előzsűri, és ezek az alkotások versenyeztek a Magyar Filmdíjért. Muhi András szerint azonban az a kezdeményezés „csak a jéghegy csúcsát mutatta”, míg ezzel szemben a filmszemlének már a kezdetektől fogva az volt a filozófiája, hogy évről évre a teljes horizontot bemutassa a magyar filmtermésből. Kiemelte, hogy a Magyar Filmszemle elsősorban szakmai rendezvény, amelyen a múltban a magyar filmes szcéna meghatározó alakjai, szereplői találkoztak, megnézték egymás új alkotásait, sőt egyfajta branddé nőtte ki magát, amit a közönség is nagyon szeretett.

A Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke hozzátette: azért volt mindig rendkívül látogatott és népszerű a filmszemle, mert ott lehetett találkozni a szakma jeles képviselőivel, többek között híres színészekkel, rendezőkkel vagy producerekkel.

Muhi András az egyes kategóriák közül kiemelte a tévésorozatokat, amelyek új elemként jelennek majd meg a fesztiválon, de az animációs filmek is csak elvétve, egy-egy évben szerepeltek korábban kísérő programként, díjakat nem is kaptak.

„Ezen mindenképpen változtatni akartunk, úgyhogy jövőre ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle”

– fogalmazott a Balázs Béla-díjas filmproducer, filmrendező.

Konkrét számot nem kívánt mondani arról, hogy hány nevezésre számítanak, mert szerinte nagyon nehéz átlátni, hány filmalkotás születik, de megjegyezte: várhatóan nem lesznek majd zavarban. Azt gondolja, meg tudják tölteni a Corvin mozit egy héten át, és várakozása szerint nemcsak a versenyszekcióban, hanem az információs szekcióban vagy a panorámában is lesz majd lehetőségük jó néhány filmet levetíteni.

Muhi András arra számít, hogy a régi hagyományoknak megfelelően legalább 20–22 játékfilm, körülbelül 30 hosszú és rövid dokumentumfilm, 25–30 animációs és kisfilm, valamint nagyjából 15 kísérleti film lesz látható az eseményen. A versenymezőny az előzsűri értékelése, véleménye alapján alakul ki, de ha talál olyan alkotásokat, melyeket ugyan nem szeretne továbbjuttatni, viszont

valamilyen szakmai szempontból mégis értékesnek vagy érdekesnek tart, akkor bekerülhetnek az információs vagy panoráma szekcióba.

Utóbbit abból a célból hozta létre a Filmszemle Tanács, hogy ha valamelyik nagy költségvetésű játékfilm alkotói nem kívánnak benevezni a versenybe, de szeretnék bemutatni szakmai berkekben az alkotásukat, akkor legyen erre is lehetőség a fesztivál keretein belül, és akár még valamilyen szakmai diskurzus is elindulhat az adott filmről.

A nyolc kategóriában február 9-én, vasárnap este hét órától adják át a díjakat. Muhi András tájékoztatása szerint a tanács azt tervezi, hogy minden kategóriában két díjazott (film, rendező) lesz, illetve minden egyes kategóriának külön lesz egy-egy zsűrije. A Magyar Filmszemle igazgatója végül elmondta: még az sem kizárt, hogy az egyes szakmai szervezetek (például az operatőrök, a rendezők vagy a vágók) felajánlanak különdíjakat az alkotók munkájának elismerése érdekében.

Az első filmszemlét 1965-ben rendezték, az eseménynek 1983-ig Pécs adott otthont, majd a fővárosba költözött. Az utolsó, „fapados” filmszemlét 2012-ben tartották.