Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
default
Nyitókép: tspc.hu

Átadták a nemzeti könyvemlékezet „nagytemplomát” Piliscsabán

A TSPC tervei alapján a WHB és a Fejér-B.Á.L. által kivitelezett, könyvet formáló épület különleges megoldásai közé tartozik a finombeton, a süttői mészkő és az üveg felhasználása.

Piliscsabán átadták az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárának új épületét. A beruházást a Nemzeti Vagyonkezelő megrendelésére a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (WHB) és a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. konzorciuma kivitelezte, a TSPC Csoport és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tervei alapján – számolt be a magyarepitok.hu.

A tartós megőrzési (azaz archiválási) kötelezettséggel érintett dokumentumok megfelelő tárolására, 100 éves időtartamra tervezett raktárban 10 ezer négyzetméter áll rendelkezésre. Az épületben az OSZK által bekért és őrzött kötelespéldányokat, folyóiratokat, mikrofilmeket és egyéb könyvtári dokumentumokat tárolják.

Az épületben restaurátor- és kötészeti műhely, illetve digitalizációs központ is működik majd. A raktárban speciális rendszerek biztosítják a dokumentumok megőrzését, például zsilipes rendszer, tűzvédelmi rendszer és tartószerkezeti rendszer – olvasható.

Az épület különleges és egyedi megoldásai közé tartozik a finombeton, a süttői mészkő és az üveg felhasználása, valamint a Makovecz Imre munkáira reflektáló, sötétbarnára vagy feketére nemesedő vörösréz. Egy másik különleges megoldás a ház biztonságához kapcsolódik: „A TSPC tervezőcsapata az épületet különleges, kettős külső védelemmel látta el, így az őrzött állomány a külső burok sérülése esetén is biztonságban marad” – idézi a portál.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az átadó ünnepségen kiemelte: a közel 25 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült raktár 81 ezer folyóméternyi polcon teszi lehetővé kultúrkincseink megőrzését a következő 50 évben.

Úgy fogalmazott: tartozunk azzal nagy elődeinknek, hogy mindazt, ami nemzeti identitásunkat őrzi, megerősíti, "mindazt, ami minket magyarrá tesz", közgyűjteményeinkkel "erősítsük, bemutassuk, megemeljük".

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke arról beszélt: az átadott raktár nem csupán egy épület, megálmodói és kivitelezői tulajdonképpen egy időgépet hoztak létre, másképpen, egy „tudáshidat a múlt és jövő között”.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a nemzeti könyvemlékezet nagytemplomának nevezte a raktárat, amely mostantól a Pilis csendjében őrzi az írott magyar kulturális örökséget.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×